Kirgizisztán: Moszkva óvakodik a beavatkozástól
A víz- élelmiszer- és gyógyszerellátás biztosítására nemzetközi segélycsomagok érkeznek a térségbe. Üzbég források szerint az ország területére eddig 83 ezren - főként idősek, nők és gyermekek - érkeztek a 13 százalékban üzbégek lakta ötmilliós Kirgizisztánból, amely külföldi, döntően orosz békefenntartók behívását tartaná indokoltnak. Erről az áprilisban hatalomra jutott, Roza Otunbajeva vezette ideiglenes kormány és az általa elűzött, korrupciós vádak elől Fehéroroszországba menekült Kurmanbek Bakijev ex-államfő is nyilatkozott. (Igaz, a jelenlegi kirgiz vezetés épp Bakijevet vádolja az ő politikai hátországát adó déli részeken, Osban és Dzsalalabadban kitört zavargások kiprovokálásával, amit Bakijev elutasít.)
Moszkva azonban óvakodik attól, hogy katonáival avatkozzon be a volt szovjet köztársaságban, bár első látásra az eszköze is megvan rá a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) révén , amelynek Oroszország mellett Kirgizisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán, Tadzsikisztán, Belarusz és Örményország is tagja. - Az ODKB csak külső agresszió elhárítására nyújt segítséget, most azonban egy etnikai és klánközi, a maffiacsoportok által is mozgatott konfliktusról van szó - mondta lapunknak Viktor Litovkin. A Nyezaviszimaja Gazeta újság katonai elemzője ugyanakkor hozzátette: az ODKB-nek van egy papíron már létező, alakulófélben lévő békefenntartó egysége is. - Ez azonban csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyásával vethető be, ha Kirgizisztán az ENSZ-hez fordul, ez még nem történt meg - érvelt az elemző.
A helyzetet bonyolítja, hogy nem egyértelmű, ki az ország legitim vezetője: Bakijev Minszkbe menekült, Fehéroroszországban őt tekintik Kirgizisztán elnökének, így kérdés, kinek az érdekében avatkoznának be a békefenntartók. (Ez azért is fontos, mert az ODKB békefenntartóinak bevonásához konszenzusra van szükség a tagok között, márpedig Minszk és Moszkva - amely lényegében tudomásul vette az ideiglenes kormány hatalomra jutását - eltérően értékelik a helyzetet.)
Ráadásul a kisebbsége által a konfliktusban érintett Üzbegisztán békefenntartóinak megjelenése inkább növelné a feszültséget - ahogy Kazahsztán, valamint a jelenlegi konfliktus központját adó, évtizedek óta ingatag, etnikailag vegyes, vizekben gazdag Ferghana-medencében szintén érdekelt Tadzsikisztán megjelenése is visszás volna -, így az ODKB tagjai közül csak Oroszország, Örményország és Fehéroroszország jöhetne számításba. - De egyikük sem szeretné feláldozni saját katonáit a zűrzavarban - vélte Litovkin, elismerve, hogy a be nem avatkozás ugyanakkor presztízsveszteséget jelenthet Oroszország számára, megmutatva, hogy az ODKB nem ad valós védelmet a tagok számára. (Ezt enyhíti, hogy az ODKB rendkívüli ülésén ha katonát nem is, de haditechnikai segítséget, helikoptereket, páncélosokat ígért Biskeknek.)
- Közvetlen orosz beavatkozás csak akkor volna várható, ha orosz állampolgárokat is veszélyeztetne a villongás - mondta Litovkin, megjegyezve, hogy Moszkva jelenleg csak a Biskek melletti Kantban működő katonai támaszpontja védelmének megerősítését vállalta. - A helyzet megoldása egyelőre nem látszik, de ha a térségben érdekelt nagyhatalmak, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok közös elhatározásra jutnak, akkor a konfliktus eszkalálódása megakadályozható.
