Az orosz államfő közölte: „Mindig is támogattuk és támogatni is fogjuk a palesztin nép elidegeníthetetlen jogát egy független államhoz Kelet-Jeruzsálem fővárossal.”
Az orosz elnöknek ez volt az első útja Ciszjordániába, s belépője szimbolikusra sikeredett. A hivatalos utak alkalmával bevett koreográfiával ellentétben ugyanis nem Izrael felől, hanem Jordániából közelítette meg a palesztin területeket. Palesztin tisztségviselők nem is emlékeznek rá, hogy külföldi delegáció valaha is a Jordán-folyót átszelő Allenby-hídon érkezett volna meg a területekre. Kivételes az is, hogy Medvegyev egyúttal nem látogatott el Izraelbe: a külügyminisztériumi alkalmazottak sztrájkja miatt Izrael – egy bocsánatkérés mellett – lemondta az utat.

Izraelt aggasztja, hogy az elmúlt két hónapban több latin-amerikai ország (köztük Brazília és Argentína) elismerte a palesztin államot. A palesztinok teljes értékű ENSZ-tagságot akarnak elérni, amennyiben a tárgyalások nem folytatódnak. Barack Obama amerikai elnök nyomására tavaly ősszel a két fél újraindította a két éve megszakadt közvetlen párbeszédet, ám nem sokkal később – mikor a ciszjordániai telepépítési moratórium lejárt és Izrael nem volt hajlandó azt meghosszabbítani – a palesztinok felfüggesztették a tárgyalásokat.

A palesztinok szerint a 192 ENSZ-tagból 109 ország ismeri el államukat. Izrael ugyanakkor figyelmeztetett, hogy bármilyen „egyoldalú kikiáltás” hátráltatná a békefolyamatot. A palesztinok ugyanakkor egy másik diplomáciai lépéssel is nyomást akarnak gyakorolni Izraelre: olyan biztonsági tanácsi határozat-tervezetet készítenek elő, mely elítéli a telepek építését. Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló a Reuters szerint azt közölte: Moszkva támogatását fejezte ki a tervezettel kapcsolatban.

A térség mindeközben egyre nyugtalanabb: miután a múlt héten összeomlott a libanoni kormány, kedden egyre nagyobb létszámban jelentek meg a biztonsági erők Bejrút utcáin, hogy megakadályozzák az esetleges szunnita-síita összecsapásokat. A szunnita Rafík Haríri egykori libanoni miniszterelnök 2005-ös meggyilkolásának ügyében vizsgálódó különleges ENSZ-törvényszék tegnap beterjesztette Hágában az első vádiratot, amely ugyan titkos, de feltehetően a síita Hezbollah mozgalmat nevezi meg felelősként. Tegnap Damaszkusz után Bejrútban egyeztetett a török és katari külügyminiszter, hogy enyhítsék a feszültséget az Irán és Szíria által támogatott Hezbollah, illetve az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia támogatását élvező jelenlegi kormányfő szunnita pártja között.  (A törtök külügyminiszter emiatt mondta le keddre tervezett budapesti látogatását.)