A kaukázusi helyzet grúz-orosz konfliktus utáni rendezését célzó konzultációk Genfben, a Nemzetek Palotájában - európai szervezők és az ENSZ közreműködésével - kezdődtek október 15-én, de az orosz tárgyalóküldöttség és a vele szövetséges abház és déloszét delegáció a megbeszélés befejezésére kitűzött időpont előtt elhagyta az egyébként egynaposra tervezett tárgyalás helyszínét.

 Pierre Morel, az Európai Unió képviselője akkor azt mondta, "eljárási nehézségekbe ütköztek", de a felek november 18-án ismét találkoznak.

A megbeszélés napirendjén egyebek között az augusztus 7-án aláírtötnapos grúz-orosz fegyveres konfliktust lezáró tűzszüneti megállapodás betartása, biztonsági kérdések, a menekültek visszatérése és az emberi jogok helyzete szerepel.

A tárgyalásokra égető szükség is van. Száz nappal az augusztusi orosz-grúz háború után még mindig tízezrek nem tudnak visszatérni otthonukba Dél-Oszétiában a folytatódó fosztogatások és erőszakcselekmények miatt - áll az Amnesty International kedden Londonban kiadott jelentésében.
Az emberi jogi szervezet helyszíni tanulmányutakra és interjúkra alapozott, 74 oldalas beszámolója szerint október utolsó hetében 24 ezer volt azoknak a polgári lakosoknak a száma, akik nem tudták megközelíteni a dél-oszétiai konfliktusövezetben lévő korábbi lakhelyüket.

A jelentés szerint Dél-Oszétia és Grúzia határvidékén új „szürke zóna” jött létre, amelyből még az elmúlt hetekben is fosztogatásokról, lövöldözésekről, robbanásokról, emberrablásokról érkeztek hírek. A szervezet szerint az általa összegyűjtött bizonyítékok erőteljesen valószínűsítik, hogy a konfliktus során mindkét fél súlyosan megsértette a nemzetközi emberi jogi törvényeket.

Az augusztusi háború során falvakat, lakott városi térségeket, sőt menekülő civileket értek bomba- és aknatámadások. A grúz és az orosz fél egyaránt bevetett fürtös bombákat lakott területeken vagy azok közelében, és nagy térségekben most is fel nem robbant töltetek veszélyeztetik a hazatérni próbálókat.

A polgári áldozatok száma jóval meghaladja a katonai veszteségeket – áll az AI keddi jelentésében, amely szerint az összecsapások csúcspontján 200 ezer volt az otthonukból elűzöttek száma, és ezreknek nincs esélyük arra, hogy belátható időn belül hazatérjenek.

A londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) néhány hete kiadott éves globális stratégiai helyzetértékelése (Strategic Survey 2008) szerint Grúzia „egyértelműen felelőtlen” magatartást tanúsított, amikor elvetette az őt támogató Egyesült Államok kérését, hogy ne próbálja erővel visszaszerezni Dél-Oszétiát.

Az IISS szerint Grúzia gyengítette saját NATO-tagságának ügyét azzal, hogy nyíltan szembeszállt saját stratégiai támogatójával.

Az intézet ugyanakkor az orosz válaszlépést is „aránytalanul erőteljesnek” nevezte. Az IISS szakértői szerint a dél-oszétek védelmének szükségességével sem volt igazolható, hogy Oroszország grúz területen folytatott kiterjedt hadműveleteket, a grúz infrastruktúra egy részének lerombolása pedig egyszerűen bosszúállás volt.