Moszkva: az EU-ban tavaly inkább romlott az emberi jogi helyzet
Konsztantyin Dolgov hétfőn Moszkvában a tárca által kiadott éves jelentésről beszélt, amely az emberi jogok helyzetét vizsgálta az EU-ban 2013-ban.
Dolgov szerint az európai uniós tagállamokban az emberi jogok területén "egy sor fontos, aktuális pozíciót" illetően még romlott is a helyzet. Az orosz külügyminisztérium megbízottja azt is elmondta, hogy a keddi brüsszeli EU-Oroszország csúcstalálkozón feltehetően szó lesz az emberi jogok tiszteletben tartásáról és Moszkva kész minden kérdésre válaszolni. Szerinte ugyanakkor uniós kollégái nem reálisan közelítik meg a problémát. A csúcstalálkozón reménye szerint sokkal megfontoltabb, kiegyensúlyozott véleményeket hallanak majd az uniós vezetéstől.
Az orosz külügyi jelentés szerint - amelyet január 14-én hozott nyilvánosságra az orosz külügyminisztérium - "az Európai Unióban az egyik legégetőbb probléma továbbra is az idegengyűlölet, a rasszizmus, az agresszív nacionalizmus, a sovinizmus és a neonáci mozgalom egyenletes erősödése". A dokumentumban azt írják, hogy "megnőtt a kisebbség képviselői, a menekültek és a bevándorlók jogainak durva megsértése, az állampolgárok szociális jogainak megkurtítása". Emellett kiemelik, hogy "különösen aggasztóak azok a tények, amelyek a magánélet sérthetetlenségének tömeges és rendszeres megsértését, valamint a szólás-és sajtószabadság veszélyeztetését tanúsítják" az Európai Unióban.
Az emberi jogok betartását az Európai Unió egészében, valamint a 28 uniós tagállamban egyenként elemző, több mint 90 oldalas dokumentum bevezetője azt hangsúlyozza, hogy a vizsgálódás során az ENSZ és az Európai Bizottság emberi jogi biztosának jelentéseit, valamint emberi jogi szakértők, és nem kormányzati szervezetek (NGO-k) tájékoztatását is figyelembe vették.
Az orosz külügyi jelentésnek az Európai Unióra vonatkozó hatoldalas fejezete egyebek között Nils Muiznieksnek, az Európa Tanács emberi jogi biztosának egyik anyagára is hivatkozik. Eszerint az Európának harcolnia kell a szélsőségekkel és meg kell védenie az emberi jogokat címmel közölt jelentésben szerepel az utalás más országok mellett Magyarországra, ezen belül is a romák ellen elkövetett gyilkosságokra, valamint a Jobbikra.
Az emberi jogok magyarországi tiszteletben tartását két oldalon tárgyalja a Konsztantyin Dolgov által bemutatott orosz dokumentum. A külügyi jelentés szerint Magyarország 2013-ban a nemzetközi bírálatok célpontja maradt, és jogvédő szervezetek is kritizálják "az országban nemrég elfogadott törvényeket, amelyek nem felelnek meg az Európai Uniós normáknak és a liberális demokrácia elveinek". Az orosz külügyi jelentés szerint Magyarországon "nem egyértelmű a helyzet a szólásszabadságra vonatkozóan", bár a magyar kormány a viták eredményeként enyhített a sajtótörvény több pontján. Kiemeli, hogy a magyar lakosság körében tapasztalható "szélsőséges jobboldali hangulat erősödése mellett továbbra is éles probléma Magyarországon a zsidóellenesség".
Az orosz jelentés végül megállapítja, hogy a magyar kormány elismeri az emberi jogi problémák meglétét és kész az együttműködésre azok megoldásában az európai struktúrákkal és a nemzetközi jogvédő szervezetekkel.