Negyvenhét, a brüsszeli régióban bejegyzett szervezet – köztük az orosz pravoszláv egyház helyi érseksége és több sajtóképviselet – kapott utasítást arra, hogy adjon be listát a náluk lévő orosz állami vagyonról. Az intézkedés alól a diplomáciai védettséget élvező létesítmények mentesültek ugyan, de befagyasztották a brüsszeli orosz nagykövetség és az EU-képviselet számláit is.

Leonyid Nyevzlin 2014-ben. Korai még a mosoly Tomer Appelbaum / Reuters

Az eljárásra, amelyhez hasonlót közben Franciaországban és Ausztriában is megindítottak, a hágai állandó választott bíróság tavaly július 18-án hozott ítélete ad alapot. A Jukosz volt részvényeseinek egy csoportja, élén az Izraelben élő milliárdossal, Leonyid Nyevzlinnel, 114milliárd dollárt követelt Moszkvától az olajtársaság kisajátításáért, ebből 50 milliárdot ítéltek meg. Hodorkovszkij személyesen nem profitálhat a kártérítésből, ám politikai értelemben érintett. Moszkva panaszt tett a döntés ellen, de nem mentesült a fizetési kötelezettség alól, amelynek határideje 2015. január 15-én lejárt, és az összeg naponta mintegy két és fél millió dolláros kamattal nő. Alekszej Uljukajev gazdasági miniszter hangoztatta: fellebbeznek, s minden jogi eszközt bevetnek, mivel a hivatalos orosz értékelés szerint hibás a hágai ítélet. Arra hivatkoznak, hogy a felpereseket nem illeti meg az Európai Energia Chartához kapcsolódó szerződésben rögzített befektetésvédelem, a vitát az orosz belső jog keretein belül kell rendezni.

Az orosz költségvetésben nyoma sincs annak, hogy pénzt különítettek volna el Nyevzlinék kártérítésére, és a jelek szerint a kormány nem akar fizetni egy másik ítélet után sem. Ezt tavaly, néhány nappal a hágai döntés után az Emberi Jogok Európai Bírósága hozta ugyancsak a volt Jukosz-részvényesek beadványa alapján. Igaz, ott kevesebb sikerrel jártak a felperesek: 98 milliárd dollárra nyújtottak be keresetet, de csak 1,86 milliárdot ítélt meg nekik a bíróság, amely azt is megállapította, hogy az orosz hatóságoknak nem volt céljuk a Jukosz szándékos csődbe juttatása, s eljárásuk hátterében nincs politikai motívum.

Moszkvának hétfőig kellett volna benyújtania az Európa Tanács miniszteri bizottságának a kifizetés menetrendjét, ám ezt nem tette meg, amit az igazságügyi tárca azzal indokolt, hogy parlamenti képviselők népes csoportja az orosz alkotmánybíróságtól kért állásfoglalást. Arra kíváncsiak, hogy teljesíteni kell-e a strasbourgi bíróság olyan döntéseit, amelyek ellentmondanak az orosz törvényeknek, szerintük ugyanis a testület több határozata is az orosz állami szuverenitás „határainak elmosására” irányul.

Ebben az ügyben jó ideig nem várható, sőt lehet, hogy egyáltalán nem lesz végrehajtás. De a hágai ítélethez kapcsolódó lefoglalások eredménye is kétséges. Hasonló kísérletre tizenöt éve volt példa. Akkor a franciaországi Brestben egy ott vendégeskedő orosz vitorlást vettek zár alá, mert egy svájci cég 65 millió dollárt követelt a moszkvai kormánytól. A francia város bírósága azonban úgy ítélkezett, hogy a hajó tulajdonosai – egy műszaki egyetem és a murmanszki kikötő –nem számoltathatók el az orosz állam tartozásaiért.