Az állami duma frakcióvezetői erről biztosították a szimferopoli parlamenti elnök, Vlagyimir Konsztantyinov vezetésével Moszkvában tárgyaló krími küldöttséget. Valentyina Matvijenko, a felsőház feje pedig kijelentette: ha a referendumon az oroszországi csatlakozásról határoz a félsziget népe, támogatják ezt a döntést. Szerinte a népszavazás átlátható és tisztességes lesz, a május 25-re tervezett ukrajnai elnökválasztáshoz viszont nincsenek meg a feltételek.

„A Krím orosz föld!” – hirdetik a tüntetők Moszkva belvárosában Sergei Karpukhin / Reuters

Hangoztatta, az új ukrán vezetés törvénytelenül került hatalomra, amikor leváltotta Viktor Janukovics elnököt, aki a Moszkovszkij Komszomolec napilap értesülése szerint most szívinfarktussal fekszik egy moszkvai klinikán. Matvijenko ugyanakkor hozzátette: biztos abban, hogy nem lesz háború „a két testvéri nép”, az oroszok és az ukránok között. Oroszország a jelek szerint eltökélt arra, hogy befogadja a Krímet, és szakértők azt is kiszámolták: a több mint kétmilliós, többségében oroszok lakta régió működtetéséhez évente 2,5–3 milliárd dolláros támogatásra lesz szükség.

Igaz, Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő egy tévéinterjúban azt hangoztatta: nem Moszkva irányítja az ukrajnai eseményeket, hanem azok hátterében ottani belpolitikai folyamatok húzódnak meg. Szerinte mindaz, ami Ukrajnában és környékén zajlik, „a jogtalanság, a cinizmus és a kettős mérce győzelme”, a nemzetközi jog összeomlása, és Vlagyimir Putyin államfő hiába igyekszik világossá tenni az orosz álláspontot, Nyugaton rendre „az értetlenség falába” ütközik.

Nem értett szót Putyin Barack Obama amerikai elnökkel sem, aki egyórás telefonbeszélgetésben igyekezett rávenni, hogy keressenek diplomáciai megoldást a krími válságra. A Reuters jelentése szerint az orosz elnök arra hivatkozott, hogy az új kijevi hatalom a keleti és délkeleti országrészben, valamint a Krímben élők jogait sértő döntéseket hozott, Moszkva pedig nem veheti semmibe az ukrajnai orosz ajkú lakosság segítségkérését.

Az új ukrán kormány igyekszik megakadályozni a krími referendumot: a központi választási bizottság megtagadta az ottani hatóságoktól a hozzáférést a választói névjegyzékhez. Szimferopolban azonban közölték, ez nem akadály, így is pontos listájuk van. Kijev diplomáciai úton szeretné rendezni a válságot – mondta Ruszlan Kosulinszkij, a parlament alelnöke. Arszenyij Jacenyuk kormányfő pedig arról beszélt: készek tárgyalni Moszkvával, igaz, ezt több feltételhez, köztük a krími orosz csapatok kivonásához kötik.

Miközben a Kreml kitartóan cáfolja, hogy az orosz hadsereg egységei vonultak volna be a félszigetre, az RBK Daily napilap bizonyítékot talált az ellenkezőjére. Beszámolója szerint a több elit alakulat, köztük a hírszerzés különleges egysége, és a csecsenekből álló Vosztok zászlóalj tagjai is részt vesznek az akciókban, amelyek elsősorban arra irányulnak, hogy blokád alatt tartsák az ukrán létesítményeket.