Amint az várható volt, a moldovai ellenzék számára az április 5-én leadott szavazatok nem hoztak új eredményt. Csütörtökön a chisinaui választási bizottság nem-hivatalosan közölte, hogy a voksokat újraszámolták, és a korábbi eredményekhez képest nem találtak eltéréseket.

Ennél azonban jóval nagyobb baj forrása lehet, hogy a román kormány szerdán délután sürgősségi kormányrendelettel módosította az állampolgársági törvényt. A módosított jogszabály értelmében legfeljebb öt hónapon belül a román hatóságoknak "vissza kell adniuk" a román állampolgárságot mindazoknak, akiktől azt korábban "önhibájukon kívül és akaratuk ellenére" megvonták, sőt ezen személyek hozzátartozóinak is, harmadfokig menően.

Az intézkedés felbosszantotta a chisinaui hatóságokat, és egyes romániai vélemények szerint annak az uniós fórumokban is lesz visszhangja. Vladimir Voronin elnök szerda este televíziós beszédben elemezte a kialakult helyzetet, és keményen bírálta Romániát.

A kommunista politikus elmondta: rendkívül tendenciózusnak tartja azokat az akciókat, amelyeket Románia legfelső vezetése Moldova Köztársasággal szembe tesz. Szerinte Traian Basescu román államelnök parlamenti beszéde ékes bizonyítéka annak az "állami revansizmusnak", amely Romániát vezérli, de annak is, hogy bujtatta fel azokat a moldovai politikusokat, akik Moldova függetlensége ellen harcolnak.

Voronin kifogásolta Basescunak azt az állítását is, amely szerint Moldova teljes lakossága románokból állna, és elutasította annak kétségbe vonását is, hogy a választások szabadok és demokratikusak voltak. Leginkább azonban azt rosszallotta a moldáv elnök, hogy Bukarest tömegesen kíván román állampolgárságot adni a Pruton túliaknak, akiknek azt ígéri, hogy "ezáltal európai állampolgárokká válnak".

"Ha mindez nem jelent beavatkozást Moldova Köztársaság belügyeibe és felbujtást utcai rendbontásra, akkor a nemzetközi jog elveinek alapján mindezeket még durvábban lehetne jellemezni" - mondta a moldáv államfő. Aki úgy vélte, hogy Basescu parlamenti beszéde látványosan leszűkítette az április 6-7-i chisinaui zavargások értelmi szerzőinek körét, amelyek vandalizmusát egyébként Bukarest a mai napig nem ítélte el, mert a román fővárosban Besszarábia választási témává vált.

Voronin szerint a román nagykövetet azért kellett kiutasítaniuk Moldovából, mert az a nagykövetséget konspiratív hellyé alakította át, ahol a moldovai politika különböző szereplőivel készítette elő Moldova függetlenségének aláásását. Szerinte mindez annak köszönhető, hogy a román államelnök nem ismeri a moldovai identitást, és nem ismeri el a moldovai függetlenséget, s ezt valamennyi román televíziós csatorna is bebizonyította, amikor nyíltan lázadásra buzdították a moldovai lakosságot.

Ezért vált elkerülhetetlenné a vízumkényszer bevezetése a román állampolgárok számára - szögezte le Voronin, aki azt kérte az EU-tól, hogy vizsgálja ki Basescu és Románia Moldováva szembeni magatartását.

A moldáv elnök rámutatott: Románia területének jelentős része jó ideig Moldova állam részét képezte, ám országának területe csupán húsz évig volt Románia része. Ez utóbbi ad okot azokra az álmokra, amelyek Nagy-Románia visszaállítását célozzák - hangsúlyozta. Bukarestben nem kívánják tudomásul venni, hogy Moldova lakosságának legnagyobb része önálló államban kíván élni, Transznisztria lakossága, de nemkülönben Moldova lakosainak nagy része pedig egyenesen retteg a Romániával való egyesülés gondolatától, "a fundamentalista és agresszív román nacionalizmustól", a patrióta mezbe burkolt folyamatos provokációktól, és azért nem tagolódott be Moldovába.

Voronin szerint Bukarest nem őszinte, és ezt az is bizonyítja, hogy mind a mai napig nem volt hajlandó aláírni a román-moldáv alapszerződést, sem pedig a két ország határvonalának kijelöléséről szóló egyezményt, ami végül nemcsak a kétoldalú, hanem az EU érdekeit is sérti.

"Sajnos Románia nem stabilizációs tényező a térségben" - fogalmazott Voronin, aki ugyanakkor azt hangoztatta, hogy Moldova tartós baráti és együttműködési kialakításában érdekelt Romániával. Ennek feltétele, hogy Bukarest tisztességtudóan és őszintén szuverén államként viszonyuljon Moldovához, ne avatkozzon be a belügyeibe, és írja alá a két említett dokumentumot.