Miután a Bukarestben akkreditált EU- és NATO-tagállamok nagyköveteivel tárgyalt, Cristian Diaconescu román külügyminiszter kijelentette: Moldova Köztársaság eltért a demokratikus és a nemzetközi jogi normáktól, ami instabilitást okoz Románia térségében, ennek kezelésére kért Bukarest támogatást az uniós és a NATO-beli partnerektől. Kifejtette: Románia mindent megtesz annak érdekében, hogy keleti határán nyugalmat biztosítson, de az utóbbi napok eseményei azt bizonyítják, hogy szükség van a stratégiai partnerek szolidaritására is.

Törmelékeket, seper össze egy takarítónő a kommunisták elsöprő választási győzelme ellen tiltakozó kormányellenes tüntetők által megrongált elnöki palota épülete előtt Chisinauban 2009. április 8-án.

Diaconescu közölte, hogy Javier Solanával, az EU külpolitikai főbiztosával is egyeztetett. Hozzátette: a következő napokban konkrét megoldásokat is lehetne találni a helyzet megoldására.

Bár Bukarest azonnal új nagykövetet nevezett ki a kiutasított chisinaui nagykövet helyébe, és igyekezett nyugodtan és higgadtan reagálni a moldáv vezetés vádjaira és intézkedéseire, a kétoldalú kapcsolatok egyre feszültebbé válnak.

Kiutasítás és vízumkötelezettség

Chisinau szerdán visszafordította az egyik nagy bukaresti napilap fotóriporterét, aki Budapestről repült a moldáv fővárosba. A hatóságok azt kifogásolták, hogy nincs közjegyzőileg hitelesített meghívója, nem tud felmutatni repülőjegyet a visszaútra, és szállodai szobafoglalója sincsen. Ugyanakkor a moldáv hatóságok bejelentették, hogy három további román újságírót kiutasítanak az országból.

A román külügyminiszter csütörtökön felszólította a román állampolgárokat, hogy ne utazzanak Moldova Köztársaságba. Diaconescu "tetszőlegesnek és megkülönböztetőnek" minősítette a román állampolgárokkal szemben foganatosított moldáv intézkedéseket, köztük a vízumkötelezettség bevezetését.

Bukarest hivatalosan kérte csütörtökön Moldovát, hogy tájékoztassa: hány román állampolgárt vettek őrizetbe az április 7-8-i tüntetések nyomán, hogy azoknak Románia konzuli segítséget nyújthasson. Diaconescu felszólította a moldáv hatóságokat, hogy - a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően - a román konzulátus személyzetének haladéktalanul tegye lehetővé a kapcsolatfelvételt az őrizetbe vett románokkal.

Nincsennek bizonyítékok

Bonyolítja a helyzetet az a tény, hogy Chisinau lassan kénytelen bevallani: nincsenek bizonyítékai korábbi vádjainak alátámasztására. Andrei Neguta, Moldova moszkvai nagykövete csütörtökön kijelentette, hogy országa nem rendelkezik bizonyítékokkal arról, hogy a moldovai ellenzéki pártokat Bukarest finanszírozná, azt azonban tudják bizonyítani, hogy "a chisinaui erőszakos cselekmények román színezetűek". A nagykövet leszögezte: Vladimir Voronin államfő rendelkezik olyan adatokkal és "perdöntő bizonyítékokkal", amelyek szerint a chisinaui zavargások "bizonyos román erők részvételével mentek végbe".

Ezzel egybecseng azoknak az orosz politikusoknak a véleménye, akik folyamatosan azt állítják, hogy a moldáv feszültségeket Románia provokálta ki, mert Moldova Köztársaságot el akarja szakítani Oroszországtól, és magához kívánja vonni.

Ukrajna chisinaui nagykövete azonban másképen látja a dolgokat. Szergej Pirojkov szerint az orosz Duma képviselői önmérsékletet kellene tanúsítsanak, amikor a moldovai helyzetről beszélnek. Kijelentéseik ugyanis inkább rosszat tesznek Moldovának, mint jót, hiszen az ország társadalmának szétszakadásához vezethetnek, és beláthatatlan időre elnapolhatják a transznisztriai konfliktus rendezését.

Pirojkov ugyanakkor elmondta: Bukarest megpróbált öt busznyi embert átküldeni a választások idejére Moldovába, de azokat a moldávok visszafordították. Ennek ellenére, a nagykövet úgy vélte, hogy Románia kiegyensúlyozott és nyugodt politikát folytat Moldova vonatkozásában.

A román nacionalista erők eközben határozottabb fellépést követelnek Bukaresttől, és azt, hogy a román diplomácia rázza fel végre az uniós vezetőket, és kényszerítse őket lépésre.

Chisinauban csütörtökön a helyzet megnyugodni látszott, az ellenzék azonban péntekre újabb tüntetést helyezett kilátásba. A moldáv központi választási iroda - a korábbi egyezséget megszegve - úgy döntött, nem számlálja újra a szavazatokat, azt azonban megengedte az ellenzéknek, hogy a választási listákat ellenőrizze.

A választási iroda végleges adatai szerint a kommunisták 60 helyet szereztek a 101 helyes chisinaui törvényhozásban, ami azt jelenti, hogy ott nem rendelkeznek majd abszolút többséggel, s hogy az államelnök megválasztásához az ellenzék szavazataira is szükség lesz. Az ellenzéki pártok azonban továbbra sem hajlandók a választásokat elismerni, ami egyben azt jelenti, hogy az új összetételű parlamentet sem.

Letartóztatás Odesszában

A dél-ukrajnai Odesszában letartóztattak egy moldovai üzletembert, akit azzal vádolnak, hogy pénzelte a chisinaui zavargásokat és államcsíny megszervezését kísérelte meg. Az ukrán belügyminisztérium egyik illetékese csütörtökön az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökséggel közölte, hogy Gabriel Statit kiadják Moldovának, miután Chisinau ilyen kéréssel fordult Ukrajnához.

Vladimir Voronin moldovai elnök korábban egy vezetői értekezleten kijelentette, hogy a zavargásokat pénzelő üzletember apjának a cége Kazahsztánban, valamint több afrikai országban olaj- és gázkitermeléssel foglalkozik. A moldovai rendőrség értesülése szerint Stati azt követően hagyta el Moldovát, hogy Chisinauban mintegy 200 embert őrizetbe vettek. Azzal gyanúsítják őket, hogy részt vettek a parlament és az elnöki hivatal elleni támadásban.