A Liberális párt választási plakátja Gleb Garanich / Reuters

A szavazókörzetek 87 százalékának összesített eredménye alapján az eddig kormányzó Európa-barát koalíció két pártja, a Vladimir Filat vezette liberális demokrata párt (LDPM) és a Marian Lupu vezette demokrata párt (PDM) együttesen a voksok több mint 35 százalékát gyűjtötték be (19,21 illetve 15,82 százalék). Bejutott a parlamentbe 9,35 százalékos eredménnyel a Mihai Ghimpu vezette liberális párt (PL) is, amely egy év után, 2010-ben lépett ki a koalícióból.

Iurie Leanca liberális–demokrata miniszterelnök kormánya az Európai Unió felé vezetné Moldovát, érvként felhozva, hogy a 3,5 milliós ország lakói most vízum nélkül utazhatnak Európa-szerte. Az ellenzék ezzel szemben az Oroszország által javasolt vámunióhoz csatlakozna, és az EU-hoz való közeledés árnyoldalait emelték ki a kampányuk során, mindenekelőtt a moldovai agrártermékek Oroszországból való kitiltását.

Számítások szerint az EU-párti tábornak együttesen 57-58 mandátuma lehet a 101 tagú moldovai parlamentben, ami biztos kormányzást tenne lehetővé (eddig 53 mandátuma volt a kormánykoalíciónak).

Dumitru Diacov, a demokrata párt tiszteletbeli elnöke az Interfax orosz hírügynökségnek kijelentette, hogy a közeli napokban megkezdik a tárgyalásokat az új moldovai kormánykoalíció létrehozásáról.

"Egészében véve elégedettek vagyunk a választások eredményével, ami közel áll ahhoz, amire számítottunk" – mondta Diacov. "Az első ránézésre nem túl jó eredményt" az elmúlt években általuk megkezdett radikális reformokkal magyarázta, amelyek az emberek várakozásával ellentétben nem hoztak azonnali eredményeket.

A koalíció esélyeivel kapcsolatban a demokraták tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Európa-barát pártok között volt egy "gentleman agreement", hogy a kampányban nem támadják egymást, és ezt összességében betartották.

Az élen álló szocialistáknak a Vladimir Voronin volt elnök mögött felsorakozó, és a Nyugat-Kelet vitában a középút mellett érvelő kommunisták (PCRM) 17,95 százalékos eredményével együtt is csak 43-44 mandátuma lenne a chisinaui parlamentben.

A kommunisták a 2009-es eredményeiknél sokkal gyengébben szerepeltek, az Interfax által megszólaltatott egyik elemző szerint azért, mert nem foglaltak állást világosan az ország orosz orientációjával kapcsolatban, és a kampány során többször is változtatták az álláspontjukat az EU-hoz, illetve az Oroszország vezette gazdasági tömbhöz, az Eurázsiai Gazdasági Szövetséghez való viszonnyal kapcsolatban.

Az Igor Dodon vezette szocialisták (PSRM) ezzel szemben nyíltan oroszbarát pártként pozicionálták magukat a kampányban, és annak során politikusaik többször is megfordultak Moszkvában.

Dodon az eredmények ismeretében az Interfaxnak úgy nyilatkozott, hogy a szocialisták nem okoztak csalódást a választóiknak, de – a vasárnapi eredményhez hasonlóan – továbbra is kellemetlen meglepetéseket fognak szerezni az ellenfeleiknek. Dodont támogathatta a múlt csütörtökön betiltott Patria (Haza) nevű oroszbarát ellenzéki párt bázisa is, amelyet az Oroszországtól kapott nagy összegű támogatás miatt zárt ki a bíróság a választásokról. A Patria becslések szerint a szavazatok 8-15 százalékát kaphatta volna.

A szocialisták vezetője felháborítónak minősítette a külföldi szavazás megszervezését. "Moszkvában 15 ezren fagyoskodtak az utcán és nem tudtak szavazni, de a központi választási bizottság nem volt hajlandó megnövelni sem a szavazóhelyiségek, sem a rendelkezésre álló szavazólapok számát" – hangoztatta.

Médiajelentések szerint az orosz fővárosban a kialakult hosszú sorok miatt a rendfenntartó erőknek is be kellett avatkozniuk, és végül háromezren nem tudtak leszavazni. Emiatt nem kizárt, hogy a választások eredményét csalásra hivatkozva megóvják. Moldován belül ugyanakkor több helyen, így végül a fővárosban is meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitva tartását.

A vasárnapi parlamenti választásokon a szavazásra jogosult moldovaiak 55,86 százaléka adta le voksát. A moldovai választásokat Románia is érdeklődéssel figyelte, a mostani voksoláson vizsgázott ugyanis a „második román állam" egyesülési politikája. Nem véletlen, hogy a román hírtévék helyszíni tudósítói élőben közvetítették a parlamenti választások lebonyolítását.

Az EU-párti táborban akadnak, akik az európai integráció felgyorsítása érdekében szeretnék, ha Moldova csatlakozna Romániához, amelynek 1918 és 1940 között egyszer már része volt. A moldovai lakosság ellenzi az egyesülést, ezért Klaus Johannis, az új román elnök nem is hozta szóba az ügyet, amikor pénteken Chisinauba látogatott, hogy az Európa-párti koalíciót támogassa.

Johannis mindössze a Moldovai Köztársaság demokráciájának megszilárdításához és az európai felzárkózáshoz ígért segítséget, pedig választási programja – akárcsak ellenlábasa, Victor Ponta román miniszterelnöké – külön foglalkozik az újraegyesüléssel.