A Google a YouTube tulajdonosa, innen az iráni büntetőintézkedés. Teheránban eddig jellemzően a rezsim által szervezett tüntetéseket tartottak a szerte az iszlám világban zavargásokat kiváltó film, a Muzulmánok ártatlansága miatt, az emberek többségét azonban láthatóan hidegen hagyja a film és a hivatalos felháborodás is.

A Google és a Gmail letiltásáról Abdolszamad Khoramabadi, az internet cenzúrájáért és a számítógépes bűnözés elleni harcért felelős hivatal egyik tagja tett bejelentést. Vasárnap éjfélkor a Google még elérhető volt a perzsa országban, de a Gmailt az internetszolgáltatók nagy része már láthatóan korlátozta.

Irán nemrég állt a nyilvánosság elé az ötlettel, hogy megtette az első lépéseket egy saját világháló kiépítése felé, amely egy webes szolgáltatásokat helyettesítő hálózat hivatott lenni. Az ezzel kapcsolatos közkeletű félelmek szerint a teheráni rezsim minden kapcsolatot meg akar szakítani az internettel, szakértők azonban úgy vélik, inkább csak arról van szó, hogy a független katonai és banki hálózat célja a vitatott atomprogram védelme a Stuxnet víruséhoz hasonló támadások – és az atomprogram miatt hozott ENSZ-szankciók hatásai – ellen.

Ötmillió weboldal: "hozzáférés megtagadva"

Az utca embere egyébként inkább ingerülten veszi tudomásul a Google és a Gmail letiltását. Golnaz Esfandiari, a Szabad Európa Rádió egyik munkatársa a Twitterre vitte a dühét; szerinte nem történik más, mint hogy a rezsim az iráni népet bünteti meg az iszlámgyalázó film miatt.

Ami az internetet illeti, a világ kevés országában működik az Iránéhoz hasonlóan fejlett cenzúra. A hatóságok mintegy ötmillió oldalt szűrnek ki a kínálatból, köztük Facebook- és Twitter-funkciókkal, de nem lehet hozzáférni például a Guardian, a CNN és a BBC honlapjához sem. (A New York Times viszont nincs letiltva.)

A Bizottság az Újságírók Védelmére (CJP) nevű nemzetközi szervezet aktuális listája szerint Iránnál csak Eritreában, Észak-Koreában és Szíriában több korlátozás áldozata a világháló. A Riporterek Határok Nélkül 2011-ben nyilvánította "Az internet ellenségévé" a perzsa országot – a már említetteken kívül például Kínával, Burmával, Szaúd-Arábiával és Türkmenisztánnal egy társaságban.