A Nezavisne Novine című napilap internetes oldalán olvasható beszámoló szerint a brüsszeli politikus a bosznia-hercegovinai szövetségi képviselőház ülésén vett részt, amelyen méltatta a parlament hétfő reggel elfogadott, reformokra vonatkozó nyilatkozatát.

A szövetségi képviselőház alsó- és felsőháza hétfőn külön-külön fogadta el azt a dokumentumot, amely az ország európai integrációs törekvéseire való felkészültségről tesz tanúbizonyságot. Ezzel elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy életbe lépjen a 2008-ban aláírt uniós stabilizációs és társulási megállapodás.

A dokumentum értelmében az ország intézményei és a politikai pártok is arra törekednek a jövőben, hogy szociális, gazdasági és politikai változást hozzanak az országban, és ezzel négy éven belül lehetővé tegyék azt, hogy Bosznia-Hercegovina uniós tagjelöltségért folyamodhasson. Mogherini a parlament ülésén úgy fogalmazott: Szarajevó történelmi döntést hozott.

Bosznia-Hercegovina a hihetetlen változatosság, a gazdag történelem és a tolerancia országa, de ugyanakkor olyan ország, amelyben nagy megosztottság uralkodik, ami a mi részünkről is elemzést és elismerést igényel, de az 1990-es évek tragédiái nem állhatnak a haladás útjába - vélekedett az uniós politikus.

Szerinte elsősorban a magas munkanélküliségi arányt kell csökkenteni, de átfogó reformokra van szükség a gazdaság, az egészségügy, az oktatás és a szociális szektor területén, valamint javítani kell az intézmények működésén a hatalom minden szintjén.

Hozzátette: az EU kiáll Bosznia-Hercegovina mellett, ennek bizonyítéka az is, hogy ő kül- és biztonságpolitikai főképviselőként három hónap alatt már másodszor jár az országban.

Boszniai útja előtt Mogherini interjút adott a Nezavisne Novine című lapnak, amelyben kitért arra is, hogy ugyan most kissé háttérbe szorult az úgynevezett Sejdic-Finci-ügy, de ez nem azt jelenti, hogy Szarajevónak ne kellene megváltoztatnia diszkriminatív alkotmányát.

Dervo Sejdic és Jakob Finci boszniai roma, illetve boszniai zsidó férfi 2006-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult azzal a panasszal, hogy országuk alkotmánya másodrendű állampolgárnak minősíti őket. Az alkotmány ugyanis megkülönbözteti a három államalkotó népcsoportot, a bosnyákokat, a horvátokat és a szerbeket, valamint az egyébnépcsoportokat. Azok, akik nem az államalkotó népcsoport tagjai, nem kerülhetnek be a törvényhozásba.

A strasbourgi bíróság ítéletében Sejdicnek és Fincinek adott igazat, az EU pedig azt várja Bosznia-Hercegovinától, hogy szüntesse meg a diszkriminációt.