Mobilon jött a parancs a nemi erőszakra
Németországi szomszédaik kedves, visszahúzódó személyként írták le őket, a vád szerint azonban mobiltelefonon és az interneten irányították a tőlük hatezer kilométerre, Kongó keleti részén, illetve Ruandában tevékenykedő milicistáikat. A hutu származású Ignace Murwanashyaka és Straton Musoni a többi között azt parancsolta meg a közép-afrikai térségben tevékenykedő fegyvereseiknek, hogy tömegesen erőszakoljanak meg nőket. A német szövetségi államügyészség abból indul ki, hogy az FDLR (Forces Démocratiques de Libération du Rwanda) nevű szervezet elnöke és helyettese legalább kétszáz polgári személy meggyilkolásáért is felelős.
A szerdán Stuttgartban kezdődött per a maga nemében premiernek számít Németországban. Mint az ARD közszolgálati televízió emlékeztetett rá, a szövetségi köztársaságban még sosem ítélkezett büntetőbíróság olyan cselekményekről, amelyeket más állam(ok) területén követtek el. A mostani eljárást egy 2002-es büntetőjogi szigorítás teszi lehetővé, Ennek értelmében az elöljárók és katonai parancsnokok akkor is felelősek alárendeltjeik tetteiért, ha azokra ugyan nem adtak utasítást, de hagyták, hogy az illetők saját szakállukra cselekedjenek.
A vádirat 39 rendbeli háborús bűncselekményt és 26 rendbeli emberiség elleni bűncselekményt ró fel a 47 éves Murwanashyakának és az 50 éves Musoninak, akik azonban ártatlannak vallják magukat – írta a Stuttgarter Zeitung. A szövetségi államügyészség lehallgatott telefon-beszélgetésekre, titkosszolgálati eszközökkel „elcsípett” e-mailekre és sms-ekre, valamint fedett nyomozati anyagokra alapozza a vádat. Ennek értelmében Murwanashyaka és Musoni 2008 januárja és 2009 novembere között arra utasította a milicistákat, hogy a civilek meggyilkolásával és a tömeges nemi erőszakokkal káoszt okozzanak, s így próbálják megbuktatni a ruandai kormányt. Állítólag arra is parancsot adtak, hogy a harcok során civileket használjanak élő pajzsként, illetve gyerekkatonákat is vessenek be – írta a Focus Online.
A vádlottak ruandai fegyveres csoportját szélsőséges hutuk alapították, akik a tuszik ellen 1994-ben elkövetett ruandai népirtás után menekültek el. E menekülők között volt Murwanashyaka és Musoni is. Emberjogi szervezetek jelentős sikernek tartják, hogy Németországban bíróság elé állították a két feltételezett háborús bűnöst.