Nem hajlandó tanúskodni a bosznia-hercegovinai szerbek volt elnökének, Radovan Karadzsicsnak a perében Ratko Mladics. A több más vádpont mellett népirtásért nemzetközi törvényszék, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ICTY előtt álló volt tábornokot kedden a vele együtt megjelenő Karadzsics kérte fel vallomástételre a saját perében, Mladics azonban elutasította, arra hivatkozva, hogy fellépése tanúként negatívan befolyásolná az ő ügyét.

Mladics és Karadzsics a kilencvenes évek óta kedden először jelent meg együtt a nyilvánosság előtt. Szívélyesen köszöntötték egymást, de Mladics nemhogy az exállamfő, hanem a saját perében sem akart megszólalni. „Az Önök idézései, a közhelyek, amelyeket pufogtatnak, mindez engem egy cseppet sem érdekel. Ez egy ördögi bíróság” – mondta eskütétel helyett a tárgyalóteremben, mire a bíró figyelmeztette, hogy a törvényszék megsértéséért hét évre ítélhetik. Az ülést ezután egy időre felfüggesztették, mert kiderült, hogy Mladics a cellájában hagyta a műfogsorát.

Nem mintha a műfogsor a hangnemen sokat változtatott volna. Karadzsics első kérdésére, hogy jelezze, milyen tisztségeket viselt a háborúban, nem is felelt, amikor pedig az exállamfő azt firtatta, szólt-e neki 1995-ben arról, hogy Srebrenicában embereket végeznek ki, egészségi állapotára és arra hivatkozva utasította el a választ, hogy a válasz negatívan befolyásolhatná a vádlotti jogait. Védelme szerint a 71 éves Mladics időskori emlékezetzavarokban szenved, és néha nehéz különbséget tennie a valóság és a fikció között. A volt tábornok szerepeltetésével Karadzsics egyértelműen azt szeretné elérni, hogy bizonyságot nyerjen, elnökként nem ő volt az, aki parancsot adott a srebrenicai mészárlásra. A bosznia-hercegovinai enklávé területén 1995 júliusa és augusztusa között körülbelül nyolcezer bosnyák muzulmán férfit és fiút végeztek ki a szerbek. Európában a második világháború óta nem volt ekkora mészárlás. Emiatt Hágában Karadzsicsot és Mladicsot is népirtással vádolják.

Megfigyelők szerint a két szerb vezér egyébként a ICTY előtt is ugyanúgy viselkedik, mint vérmérsékletéből fakadóan korábban máskor. A pszichológus Karadzsics a szerb nacionalizmus főideológusaként etnikailag tiszta szerb államot akart kihasítani Bosznia-Hercegovinából. Verseket írt és afféle romantikus hősnek látta magát, aki megszabadítja Szerbiát mindenféle nagyhatalmi befolyás alól. Angolul tökéletesen beszél, a háború alatt a védjegyeként ismert megnyerő, bőbeszédű stílusban udvarolt a nyugati sajtónak – jegyzi meg kommentárjában a BBC. Mladics ehhez képest egyértelműen katona volt, aki mindvégig gyanakvással szemlélte a politikai huzavonát és az államférfinak kijáró tiszteleten túl közismerten gyanakvó volt Karadzsiccsal szemben is. Irányítása alatt a szerb erők több százezer bosnyákot és horvátot tettek földönfutóvá.