MKP: csatát veszítettünk, de háborút nem

Szombat este az MKP rendkívüli, dunaszerdahelyi közgyűlésén a 43 éves Berényi Józsefet választották meg elnökké. Mandátuma a jövő júniusra tervezett tisztújító kongresszusig érvényes. Döntöttek a párt további vezető tisztségviselőiről is, akik között több újonc fiatal is található. Csáky Pált és Duray Miklóst nem jelölték semmilyen posztra. Lapunknak adott interjújában az új pártelnök beszélt a júniusi parlamenti választásokon elszenvedett vereség okairól. Elmondta, hogy jelenleg a legfontosabb feladatuk a zilált sorok rendezése.

- Kiheverték már a választási eredmények okozta sokkot?

- Részben igen, de a vereség okainak alapos és tárgyilagos feldolgozása azért még eltart egy ideig. A dunaszerdahelyi közgyűlésen Csáky Pál és több jelenlévő is részletesen elemezte a történteket. Annyi bizonyos, hogy taktikai, kommunikációs hibákat is vétettünk, továbbá olyan tények is közrejátszottak a sikertelen szereplésben, amelyek rajtunk kívülállóak voltak.

- Említhetne konkrétumokat is?

- A legkirívóbb az volt, hogy főleg a kampány végén keveset törődtünk önmagunkkal, a programunk népszerűsítésével, inkább mások bírálatával voltunk efoglalva. Sokan ezt úgy értelmezhették, hogy nem a szavazatok számának gyarapítása fontos számunkra, hanem mások kiszorítása, ami visszaütött. Potenciális választópolgárainknak nem tetszett az sem, hogy néhány pozsonyi tévévitán az MKP vezetői nem vettek részt, hanem csak a magyarországi médiumokban szerepeltek. Nem tudatosítottuk kellőképpen azt sem, hogy a politika és a választási program népszerűsítésének számos új, korszerű formája van. Ezen a téren eléggé lemaradtunk. Pedig a jó tartalmat már csak célirányos politikai marketinggel lehet sikerre vinni. Nem volt annyi pénzünk sem a kampányra, mint több vetélytársunknak. A rajtunk kívül álló okok között kell említenem, hogy a kettős állampolgárság ügye, főleg a durva szlovák reagálás megijesztette a felvidéki magyarok többségét, akik úgy érezték, hogy a felmerült problémák részesei, nem pedig a megoldói vagyunk.

- Többes számban beszél. Személyi konzekvenciákat mikor vonnak le abból, hogy az MKP fennállása óta először, nem jutott be a pozsonyi törvényhozásba?

- Nem ködösítés a többes szám, mert valamennyi elnökségi tag követett el hibákat, már csak azzal is, hogy megszavazták a rossz döntéseket. A felelősség megállapítása a dunaszerdahelyi közgyűlésen folytatódott, s a tisztújítás eredményében is megmutatkozott.

- Többen máris bírálják a Híd-Most pártot, hogy a kisebbségi törvénytervezet nem került a kormányprogram tézisei közé. Az MKP viszony nyolc évig kormánypárt volt, s nemcsak hogy nem sikerült életbe léptetnie ezt a jogszabályt, hanem tudtommal még megfelelő tervezetet sem készítettek, holott az emberi és kisebbségi jogokat felügyelő kormányalelnök 1998 és 2006 között éppen Csáky Pál volt. Akkor most milyen szakmai és morális jogok alapján marasztalják el a Hidat?

- A problémát ott látjuk, hogy az alakuló szlovákiai jobbközép kabinet - amely meglehetősen képlékenynek tűnik, de azért remélhetően demokratikusabb lesz, mint a leköszönt koalíció - a kisebbségekkel kapcsolatos három fontos nemzetközi ajánlás közül csak egyet emelt be a kormányprogram téziseibe. Ez pedig a nemzetiségi kultúrák finanszírozása. Kimaradt a már említett kisebbségi törvény és a kisebbségiek hivatali nyelvhasználatának bővítéséről rendelkező tervezet, holott ezeket az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet javasolja. Lett volna tehát kellő alap arra, hogy ezek is bekerüljenek a kormányprogramba. Mi azért bíráljuk az új kabinetet, mert nem volt kellő bátorsága határozottabban és nagyvonalúbban lépni. Továbbra is ilyen konstruktív ellenzéki erőként kívánunk működni. Etnikai és regionális pártként. Már csak azért is, mert a jelenlegi kabinet ellenzéke baloldali és nacionalista.

- Rövidesen megkerülhetetlen kérdés lesz, hogy milyen legyen az MKP viszonya, a Hídhoz. Mi a véleménye erről?

- Alapvető fontosságúnak tartom az MKP identitásának, programjának és értékrendjének a megőrzését. Mi is az együttműködést szorgalmazzuk de pártközi szinten. Még a fejlett nyugati demokratikus országokban is vannak etnikai közösségi pártok. A belgiumi és a dél-tiroli németek, a finnországi svédek és mások is rendelkeznek ilyen politikai erővel. Mi ezt a megoldást tartjuk életképesnek. Azért, mert közösségi céljainkat így önállóan tudjuk megfogalmazni, vagyis a párton belül nem kell semmiféle kompromisszumot sem kötnünk. Ilyen alapállásból kell megválasztani jövőbeli szövetségeseinket. Megyei és helyi viszonylatban az alapszabályunknak megfelelően az illetékes szervezeteink döntenek, hogy milyen parnert választanak és kiket utasítsanak el. Ez a választás az ő joguk és felelősségük. Országos szintről csak ajánlásokat foglamazhatunk meg. A Most-Híd új jelenség a politikai életben. Mindenki érdeklődéssel figyeli majd, mire lesznek képesek a kormányban és a parlamentben.

- Mi a dunaszerdahelyi rendkívüli közgyűlés eredménye és üzenete?

- Elsősorban az, hogy csatát veszítettünk, de háborút nem. Megkezdtük kissé szétzilált soraink rendezését. Képviselőink Brüsszelben, megyei és helyi szinten tovább munkálkodnak. Életképes a programunk, amely jó alapot teremt a kilábaláshoz. Legközelebbi célunk az, hogy jelöltjeink legalább olyan jól szerepeljenek a novemberi helyhatósági választásokon, mint négy éve. Készülünk a jövő évi népszámlálásra is, amely előtt a civil szervezetekkel együtt szeretnénk biztatni a polgárokat, hogy bátran vallják meg nemzetiségüket, s így talán mégsem csökken a szlovákiai magyarság száma fél millió alá, ahogy azt többen előrejelezték. Mindezek a lépések már a négy esztendős közösségi építkezés részei, amelynek eredményeként a legközelebbi képviselőházi választások után megújult és megerősödött parlamenti erő lehet a Magyar Koalíció Pártja.

Berényi József, az MKP új vezetője
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.