Egy ártalmatlannak tűnő, magánjellegű telefonbeszélgetés vezette az amerikaiakat Oszama bin Laden nyomára a Washington Post napilap szombati számának beszámolója szerint.

A lap úgy értesült, hogy bin Laden pakisztáni születésű futárját, Abu Ahmed al-Kuvaitit egy régi barátja hívta fel, azt kérdezte tőle, merre jár, hogy olyan régóta nem hallott felőle, s hogy hiányzik neki. A válasz úgy hangzott, hogy ismét azokkal vagyok, akikkel korábban együtt voltam. Egy hosszabb szünet után a barát, mintegy jelezve, hogy félszavakból is értik egymást, csak ennyit mondott: bárcsak Isten megsegítene titeket.

A terroristavezér után kutató amerikai felderítők a beszélgetést lehallgatva mindjárt gondolták, hogy forró  nyomra találhattak bin Laden és környezete minden szigorú elővigyázatossági intézkedése ellenére.

Az abbotábádi háromszintes épületben, ahol a terroristavezető bujkált, így például nem volt sem telefon, sem internet, sem televízió. Az al-Kaida vezetőjének segédjei, ha telefonálni akartak, gépkocsiba ültek, 90 percen át autóztak, és csak azután tették be az akkumulátort a mobilkészülékükbe.

A hírszerzés már négy éve kereste Kuvaitit. A mobilján fogadott hívás révén tudták meg készüléke számát, s óriási emberi és technikai erőforrások mozgósításával eljutottak a magas falakkal övezett abbotábádi épületig. Meglepetéssel állapították meg, hogy Kuvaiti vagy a ház más lakói, valahányszor csak telefonáltak, először kilencven perces autóútnyi távolságra eltávolodtak az épülettől.

A műholdas felvételeket elemezve az is szemet szúrt, hogy egy férfi, aki sosem lépett ki a falakon túlra, napi egy-két órát sétált az udvaron, de a felvételeken az arcot egyszer sem lehetett tisztán látni, s a testmagasságot sem tudták elég pontosan megbecsülni, így nem tudták teljes bizonyossággal azonosítani az egymás közt csak "fel-alá járkálónak" nevezett személyt.

Barack Obama amerikai elnök végül a fennmaradó kételyek ellenére elrendelte a műveletet - írta Bob Woodward, a Washington Post neves munkatársa. Cikkében az akciót ismertetve arra is kitér, hogy amikor bin Laden holttestét a padlón kiterítették, a Navy SEAL osztagának egyik, hat láb (183 cm) magas tagja mellé feküdt, és világosan látszott, hogy a halott több hüvelykkel (egy hüvelyk: 2,54 cm) nála is magasabb. Az eseményeket a Fehér Ház szituációs szobájából figyelő Barack Obama ekkor a körülötte lévőkhöz fordulva megjegyezte: "A műveletben egy 60 millió dollárba kerülő helikoptert áldoztunk fel. Akkor már nem engedhettük volna meg magunknak, hogy egy mérőszalagot is beszerezzünk?"

Gond csak az emésztéssel lehetett

Az al-Kaida vezére egyébként nem volt súlyos beteg, mint azt sokan gondolták - vélik amerikai farmakológusok azoknak a gyógyszereknek alapján, amelyeket az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat volt vezérének a pakisztáni rejtekhelyén találtak.

Cynthia Reilly, az amerikai gyógyszerészeti társaság vezetője pénteken elmondta: Bin Ladennek legfeljebb gyomorpanaszai lehettek, esetleg magas lehetett a vérnyomása, de valószínűleg semmilyen, komolyabb aggodalomra okot adó krónikus betegsége nem volt.

Olyan készítményeket találtak az abbotábádi házban, amelyeket emésztési zavarok esetén szednek, mint például a Grucid, illetve a magas vérnyomás leszorítására alkalmas Natrilix pirulákra is leltek a szobájában, amelyek azonban nem javallottak súlyos vesebetegségben szenvedők számára, márpedig sokan úgy vélték: Bin Ladennek a veséjével voltak komoly problémái is, és emiatt titokban egy pakisztáni katonai kórházban kezelték egy ideig.

Ez még kemény harc lesz

Barack Obama amerikai elnök pénteken a Kentucky állambeli Fort Campbell katonai bázison kitűntette az Oszama bin Laden megölésében részt vett SEALs-kommandó minden tagját.

Ez alkalom arra, hogy az amerikaiak és a világ nevében elmondhassam: ez jól végezett munka volt - jelentette ki az elnök a zárt körben megtartott találkozó után, az amerikai hadsereg 101-es légi szállítású hadosztályának Afganisztánból hazatérő katonáit üdvözölve elmondott televíziós beszédében. Obama az al-Kaidáról szólva hangsúlyozta, hogy bin Laden megölésével "levágtuk a fejüket és véglegesen le fogjuk győzni őket".

"Ez rendkívüli hét volt nemzetünk számára. A terrorista vezető, aki szeptember 11-én csapást mért nemzetünkre, soha többé nem fenyegeti majd nemzetünket" - mondta Obama, de egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy "ez továbbra is nagyon kemény harc lesz". Az elnök szerint az abbotábádi rajtaütés sikere azt jelzi, hogy az amerikai stratégia működik, és megismételte, hogy nyáron szándékozik megkezdeni a csapatok kivonását Afganisztánból.

"Ők Amerika csendes hivatásosai. Csakúgy mint önök valamennyien, ők is választhatták volna a könnyű életet, de önökhöz hasonlóan ők is önkéntesnek álltak. Azt választották, hogy szolgálni fognak a háború idején" - mondta a SEALs-kommandósokat méltatva Barack Obama.

"Ezek az amerikaiak elismerést érdemelnek a nemzet történetének egyik legnagyszerűbb hírszerzési és katonai műveletéért" - mondta.

A SEALs-kommandósokat egyébként Obama az Elnöki Egység Idézésben, a legmagasabb, katonai alakulatnak adható amerikai elismerésben részesítette. Joe Biden alelnök az ünnepségen azt mondta, hogy az egység tagjai névtelenek voltak és azok is maradnak.