Mit kereshetett a két izraeli Eitam Magyarország felett?
Hírek szerint Ferihegyen két, izraeli oldal-lajstromszámú, feltehetően Gulfstream G550-es, Eitam kódnevű, többcélú, elektronikai felderitő, célkövető, elhárító feladatokat ellátó repülőgép touch and go, tehát a kifutópályát kerékkel érintő, majd ismét felemelkedő manővert hajtott végre nappal, amit magyar amatőr fotósok is megörökitettek. A gépek, amelyek Izrael felől, Törökország, Bulgária, Románia érintésével léptek be Magyarország légterébe, az illetékes magyar légügyi hatóság engedélyével jártak itt.
Mit tudhatnak az Eitamok, mit kerestek errefelé?
A Gulfstream gépcsalád korábbi modelljei legalább 34 országban repülnek, feladatuk légtérellenőrzés, célkövetés, elektronikai hírszerzés, elektronikai hadviselés, (az ellenfél elektronikus rendszereinek megbénítása). A Budapesten járt G550-es Eitam kódnevű gépen több alapvető szenzorrendszer (elektrooptikai, rádióhullám, passzív-aktív radar, saját-idegenfelismerő rendszer) működik, amelyhez alrendszerek kötődnek.
A több csatornán egyidejűleg befutó jeleket nagy teljesítményű számitógépeken futó különleges szoftverek feldolgozzák, összevetik, ez alapján egyes adatszállitó (szenzor) rendszereknek „visszaszólnak", hogy még több vagy másmilyen kiegészítő információkat várnak tőlük. A rendszerek meghatározott, vélhetően többszáz kilométeres körzetben érzékelik, azonosítják a légtérben lévő gépeket, helikoptereket, (talán rakétákat is) a földön lévő járműveket, eszközöket (például radar-, rádióállomásokat), ezekre értelmezik a befutó információmennyiséget, amelyeket a „megrendelőnek", a szárazföldi egységeknek, légierőnek, haditengerészetnek, más szervezeteknek továbbítanak a célpontokról, mozgásukról, sebességükről, térbeli elhelyezkedésükről.
Amerikai források szerint 2-4 másodperc alatt a kombinált módszerekkel megállapítják, hogy a cél valós-e, vagy az ellenfél manipulál, „álcélokat" indít, tart mozgásban. Az egyik, a gépre felszerelt rendszer, az „L" sávban működő többfázisú radar (Phalcon, amelyet az izraeli ELTA, a világ egyik legfejlettebb rádióelektronikai eszközöket is gyártó hadiipari vállalata készít) különlegessége, hogy más országok (India, Pakisztán) is érdeklődnek iránta.
Az Eitamnak „polgári" alkalmazási módjai is vannak, alkalmas magas szintű delegációkat szállító gépek mozgásának biztosítására, a gépeket fenyegető esetleges veszélyforrások felderítésére, azok elhárítására. (Például az elnöki gépre esetleg kilőtt korszerű, infravörös célkövetővel felszerelt rakéták semlegesítésére.)
Izraelben azért választották az elektronikai rendszerek hordozójául a Gulfstream G550-es alapgépét, mert kategóriájában ez a legnagyobb hatósugarú és legmagasabbra emelkedni képes repülőgép, utántöltés nélkül több, mint 10 órát is a levegőben tud maradni. Az Eitamnak, a világon, az ebben a kategóriában vélhetően legkorszerűbb, igen „messzire ellátó" rendszereinek köszönhetően, nem is kell behatolnia az ellenséges légtérbe, hogy a fenti feladatok többségét elvégezze.
Az Eitamok az izraeli légierő 122.-es Nahson külöleges feladatokat ellátó századában állnak hadrendbe.
Magyarország is tagja a NAPMO-nak, annak a NATO-szervezetének, amely az Eitamokhoz hasonló, azoknál nagyobb (és állítólag kevésbé korszerű), a hátukon nagy radartányért hordozó E-3A AWACS gépeket üzemeltetik, amelyek Ferihegyen, Kecskeméten, Pápán is megfordulnak.
A budapesti kitérő lehetséges céljai:
1. Hivatalos források (az izraeli nagykövetség) gyakorlórepülésről beszélnek. A nemzetközi repülési gyakorlatban elfogadott, Magarország által is aláírt egyezmények ilyen repüléseket megengednek - a megfelelő eljárással, engedélyekkel (olykor, nemzetközi missziót teljesítve még orosz katonai gépek is megfordulnak Magarország légterében). A magyar miniszterelnök vizsgálatot kezdeményezett az ügyben.
Az amerikai gyártó, a Gulfstream szerint az első G550-est éppen két éve szállították Izraelnek (ahol további időt vett igénybe a gép izraeli berendezésekkel való felszerelése. Azóta vélhetően újabb gépeket szállítottak Izraelnek, amelynek be kell üzemelnie a gépeket. Ezek minőségi előrelépést jelentenek a kilencvenes évek végén lecserélt, hasonló célú, félévszázados E-2-es gépekhez képest. Az izraeli gépek csak érintették a kifutópályát Ferihegyen, egyébként a NATO egyik tartalékrepülőterén - vagyis NATO-hozzájárulás nélkül ezt aligha tehették volna meg. Ezzel vélhetően meg akarták előzni a leszállással kapcsolatos bonyodalmakat - és meggátolni, hogy Ferihegyen illetéktelen szemek túl közelről megnézzék, vagy műszerekkel teszteljék azokat.
2. A következő években kialakítandó, amerikai-NATO, többelemű, többlépcsős rakétavédelmi rendszer egyik komponense a levegőben tartózkodó elektronikus felderítő, megfigyelő gépek. A NATO-n kivül a térségben lévő (a NATO-val szoros együttműködést folytató) országok közül csak Izraelnek vannak olyan eszközei, amelyek a rakétavédelmi rendszerbe integrálhatóak. A ma még elsősorban amerikai (a későbbiekben amerikai-NATO) rakétavédelmi rendszer első, működőképes részei éppen Izraelben, Izrael körül, a Földközi-, és a Fekete-tengeren hadihajókra telepített (majd később Romániába, Lengyelországban, esetleg Bulgáriába telepítendő, szárazföldi komponensű) rakétavédelmi elemekből állnak. A rakétavédelmi rendszer jelen fázisában a kulcselem, a kiinduló pont az amerikai-izraeli együttműködés. Talán ennek is köze van az Eitamok nagy vihart kavaró budapesti epizódjához.
3. Ferihegy körülbelül olyan távolságra van Izraeltől, mint Irán legtávolabbi, keleti pontja. A (feltételezett) iráni atomfegyver-program változatlan ütemben folyik, amely aggasztja Izraelt, hiszen az első számú iráni vezető több ízben beszélt Izrael megsemmisítéséről. Az Eitamok repülései ezzel a fenyegetéssel, illetve az esetleges ellenlépésekkel is kapcsolatban lehettek, ám erre nincs semmilyen konkrét bizonyíték. A minap az amerikai fegyveres erők egyik vezetője azt mondta, Irán legalább egy éven belül nem lesz képes atomfegyvert előállitani. Ha Irán mégis megkapja az oroszoktól a megígért S-300-as, igen korszerű légvédelmi rendszereket, az újabb kihívás elé állithatja az Eitamokat.