Magyarország mellett 20 EU-tagoprszágban szavaznak vasárnap reggel óta, így a többek között Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Belgiumban, Lengyelországban, Horvátországban és Romániában járulnak az urnák elé a szavazók, hogy megválasszák az európai parlamenti képviselőket.

Belgiumban késő délelőttig rendben zajlott a tartományi, szövetségi és európai parlamenti választás - annak dacára, hogy a brüsszeli zsidó múzeumnál szombat délután elkövetett, a legfrissebb hírek szerint négy halálos áldozatot követelő gyilkos merénylet súlyos aggodalmat keltett a lakosság körében.

Joelle Milquet belügyminiszter a közvélemény megnyugtatására sajtónyilatkozatban közölte: a belga hatóságoknak nincs semmi olyan értesülésük, ami a vasárnapi szavazás békés, nyugodt lebonyolítását fenyegető veszélyre utalna.

Belgiumban a választási részvétel - néhány száz eurós bírság terhe mellett - kötelező, így a részvételi arány rendszerint nagyon magas, kilencven százalék fölötti.

Romániában helyi idő szerint 7-21 óra között tartanak nyitva a szavazóhelyiségek: az első három órájában a névjegyzékben szereplő több mint 18 millió állampolgár 4,61 százaléka adta le voksát. Ez valamivel magasabb mint a legutóbbi, 2009-es EP-választáson 10 órakor regisztrált négy százalékos részvétel.

A reggeli órákban a legaktívabbak a déli, olténiai megyék voltak, a sereghajtók pedig a bánsági, máramarosi, közép-erdélyi megyék. A magyar többségű székelyföldi megyékben az országos átlag alatt volt a részvétel: Hargita megyében a jogosultak 4,5 százaléka, Kovászna megyében pedig 3,9 százaléka adta le voksát délelőtt 10 óráig.

Romániában a részvétel sem a 2009-es, sem a csatlakozás évében rendezett, 2007-es EP-választáson nem érte el országosan a 30 százalékot, de a magyar többségű megyék mindkét esetben élen jártak a részvétel szempontjából. Románia 32 képviselőt küld az idén megújuló Európai Parlamentbe.

Németországban is rendben elkezdődött vasárnap EP-választás, a szavazáson több mint 64 millió német állampolgár és Németországban élű külföldi uniós állampolgár vehet részt. A választóhelyiségek este 18 óráig tartanak nyitva. A szövetségi választási bizottság először délután közöl adatokat a részvételi arányról, ugyanakkor a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a németek többségét alig, vagy egyáltalán nem érdekli az EP-választás, így arra lehet számítani, a részvételi arány a legutóbbi, 2009-es EP-választáson regisztrált 43,3 százalék körül alakul.

Németország küldi a legtöbb képviselőt az EP-be, a vasárnapi választáson 96 mandátum sorsáról döntenek, ami a 751 tagú parlament több mint 10 százaléka.

Franciaországban is rendben tart a szavazás, a 46 millió választásra jogosult uniós állampolgár 74 mandátum sorsáról dönt. A választópolgárok 31 listára szavazhatnak. Az előrejelzések szerint a két hónappal ezelőtti helyhatósági választásokhoz hasonlóan az EP-választáson is nagyon alacsony, alig 40 százalék körüli lesz a részvételi arány. Az eredmény pedig megerősítheti a hagyományos pártokkal szembeni általános kiábrándultságot, és akár új erőviszonyokat is létrehozhat a belpolitikában.

A kormányzó Szocialista Párt (PS) megbüntetése a magas munkanélküliség és a stagnáló gazdaság miatt nem kétséges, a kormánypárt 18 százalék körüli eredménnyel csak a harmadik helyre számíthat. Az első helyért az ellenzéki jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) és a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) között várható szoros küzdelem, mindkét pártnak sokáig 22-23 százalékos eredményt jeleztek előre a felmérések, a Marine Le Pen vezette FN az utolsó héten viszont már minden közvélemény-kutatás szerint az élen állt csaknem 25 százalékkal.

Olaszországban is rendben zajlik a választás, amely egyben belpolitikai tesztnek számít a Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép kormány számára. A szavazókörökbe este tizenegyig várják a jogosult 49 millió voksolót. Matteo Renzi miniszterelnök, a balközép Demokrata Párt (PD) főtitkára számára az EP-választás a februárban létrejött kormány legitimizációjáról és a megkezdett gazdasági, intézményi reformok folytatásáról szól. Renzi ugyanis választások nélkül, elődje Enrico Letta elmozdításával szerezte meg a miniszterelnöki tisztséget. Matteo Renzi lakóhelyén, Firenzében szavaz. Semmilyen incidensről nem érkezett hír a többi, ugyancsak vasárnap szavazó tagállamból sem.

Miután csütörtökön az Egyesült Királyságban és Hollandiában, pénteken Írországban, pénteken és szombaton a Cseh Köztársaságban, szombaton pedig Lettországban, Máltán és Szlovákiában adhatták le szavazatukat a polgárok, vasárnap - Magyarországgal együtt - 21 tagállamban kezdődött meg a szavazás.

A szavazóhelyiségek a legtöbb országban reggel 6, illetve 7 órakor nyíltak meg, és a legkorábban Belgiumban és Luxemburgban zárnak, mégpedig 14 órakor. Kötelező a szavazás Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban.

Az első teljes részvételi adatokat közép-európai idő szerint 21 órakor, az exit poll mérések eredményeit egy órával később, az első részeredményeket pedig a tervek szerint 23 órakor teszik majd közzé. Ennek a viszonylag késői időpontnak az az oka, hogy Olaszországban este 11-ig lehet voksolni, és ameddig a szavazás bármely tagországban tart, addig tilos eredményközléssel befolyásolni a még szavazókat.