A közép-ázsiai volt szovjetköztársaságot immár 21 éve megszakítás nélkül vezető Nurszultan Nazarbajev nemzetvezetői státusba emelését a képviselők egy csoportja kezdeményezte, javasolva, hogy ezzel összefüggésben módosítsák a büntető törvénykönyvet, valamint az elnöki testőrség munkáját, az állami kitüntetéseket és a nemzetgyűlés helyzetét szabályozó törvényeket is.

– Tekintettel az ország első elnökének, a nemzet vezetőjének történelmi küldetésére, pontosan szabályozni szükséges alkotmányos meghatalmazását, s előirányozni tevékenységének garanciáit – hangsúlyozta a medzslisz (az alsóház) plenáris ülésén felszólaló egyik képviselő, Amzebek Zsolsibekov. A honatya hozzátette: javasolják egy olyan előírás rögzítését, amely biztosítaná, hogy Nazarbajevet se büntetőjogi, se államigazgatási eljárásban ne lehessen felelősségre vonni azon cselekedeteiért, amelyeket Kazahsztán elnökeként hajt végre, az első elnök vagyonának érinthetetlenségére vonatkozó garanciákat pedig kiterjesztené családjának vele együtt élő tagjaira is. Zsolsibekov szerint mindezzel garantálni lehetne a fejlődés „különös, kazah útjának” megingathatatlanságát.

A szóban forgó jogszabályok kidolgozásához olyan körülmények között lát hozzá az asztanai parlament, amikor az ásványi kincsekben rendkívül gazdag, 16 milliós hatalmas sztyeppei ország külföldi befektetőiben aggodalom alakult ki a szinte korlátlan hatalommal felruházott, 69 éves Nazarbajev utódlásának tisztázatlansága miatt, valamint a kazah kormány azon agresszív lépései okán, melyekkel növelni akarja az állam szerepét az olaj- és gázkitermelés ágazatában.

A javaslat összefügghet azzal is, hogy a szomszédos Kirgizisztánban április elején lezajlott váratlan fordulat bizonytalanságot ébresztett az egykor a Szovjetunióhoz tartozó térség többi országával, köztük Kazahsztánnal kapcsolatban is.