A közeljövőben nem lát lehetőséget a megromlott orosz-ukrán kapcsolatok rendezésére Borisz Taraszjuk volt ukrán külügyminiszter (képünkön), aki a többi kormánypárti politikushoz hasonlóan Ukrajna elleni orosz katonai agressziónak tekinti az ország keleti részében zajló függetlenségi harcot.

 

falseReuters

Az ukrán politika veteránja, aki most a kormányfőt és az ideiglenes államfői tisztséget betöltő parlamenti elnököt adó párt, a Batykivscsina (Haza) elnökhelyettese, úgy látja, hogy Moszkva felelős a viszony elmérgesedéséért, így annak javításáért is neki kell tennie. Le kell állítania az agressziót, vissza kell adnia az elfoglalt Krímet és fel kell hagynia a Kijev-ellenes propagandakampánnyal – sorolta lapunknak a kapcsolatok normalizálásának feltételeit. Szerinte ez lehetséges, és „Putyinnal vagy nélküle”, de így is lesz, ám arról még nem érdemes beszélni, hogy mikor.

Ugyanakkor nem az orosz álláspont puhulásának jelét látja abban, hogy Moszkva visszavonta csapatainak nagy részét az ukrán határ térségéből, és esély nyílt a kompromisszumra a két ország gázárvitájában is. Ezeket Taraszjuk „apró, konjunkturális lépéseknek” tartja. A gázügyben például szerinte annak köszönhető az orosz engedékenység, hogy „Ukrajnának igaza van”, és a kijevi kormány nemzetközi bírósághoz készül fordulni. „Az Európai Unió – remélem, Magyarország is – támogat bennünket ebben a vitában” – hangsúlyozta a volt külügyminiszter, de hozzátette: még ha sikerül is rendezni a problémát, az nem fogja enyhíteni a feszültséget az orosz-ukrán viszonyban.

Ukrajna és az Európai Unió társulási szerződésének teljessé válásától, azaz a dokumentum gazdasági részének június 27-ére tervezett aláírásától a politikus azt várja, hogy új szintre emelkednek országa és az EU kapcsolatai. Lehetőség nyílik a szabadkereskedelmi övezet kialakítására, ami jobb helyzetet teremt az ukrán cégeknek, vállalkozóknak, az ország egészének pedig évi 500 millió eurós hasznot hoz – készített gyorsleltárt. Azzal viszont csak részben ért egyet, hogy közvetlenül a 2004-es, „narancsos forradalom” után a mostaninál jobb esély kínálkozott Kijev számára az európai integrációra. Mint kifejtette, Ukrajna már akkor jelezte készségét a kapcsolatok szorosabbra fűzésére. „Az EU azonban figyelmen kívül hagyta egy új demokratikus ország létrejöttét. Elsősorban az unió hibájából elszalasztottunk egy lehetőséget” – jelentette ki. Ám szavai szerint már 2007-2008-ban megkezdődött a közeledési folyamat, amelynek eredménye a februárban megbuktatott államfő, Viktor Janukovics elnökségére esett. A Janukovics-korszak négy évét szerinte így is „ki lehet húzni” az unió és Kijev kapcsolatainak történetéből, amit az is jelez, hogy a volt elnök tavaly novemberben végül visszalépett a társulástól. 

Taraszjuk Ukrajna NATO-tagságának elkötelezett híve. „Az voltam, az vagyok és leszek is” – mondta határozottan. Moszkva ezzel kapcsolatos aggályai pedig kevéssé izgatják, őt csak Ukrajna érdekei és biztonsága foglalkoztatják. Szerinte az sem jelent nagy problémát, hogy nem egyértelmű a lakosság viszonya az ukrán NATO-tagsághoz. A politikai elit feladata a világ minden országában, hogy vezesse az társadalmat, és ne annak a hangulatát kövesse – hangsúlyozta, és történelmi példákat idézett: csatlakozásuk idején Németországban, Spanyolországban vagy Szlovákiában is csak a közvélemény kisebb része értett egyet ezzel a lépéssel.  A NATO-tagságot támogatók száma amúgy fokozatosan nő Ukrajnában – tette hozzá – „az orosz agresszió következtében megkétszereződött, 19-ről 38-40 százalékra emelkedett az arányuk”, és szerinte egy népszavazáson a többség igent mondana a csatlakozásra.  Azt persze ő sem gondolja, hogy a szövetség már készen áll Ukrajna felvételére. „A NATO határozatlan és gyakorlatilag meg akarja kerülni a választ arra a kérdésre, hogy mit tegyünk az orosz agresszióval” – jelentette ki. A csatlakozás kérdését ezért szerinte a gyakorlatban csak néhány évvel az után lehet felvetni, hogy stabilizálták a helyzetet Ukrajnában, akkor, amikor az ország újra hozzájárulhat az európai biztonság erősítéséhez.

A szombaton hivatalba lépő államfő, Petro Porosenko által javasolt előrehozott parlamenti választásokat Borisz Taraszjuk is szükségesnek tartja. Úgy véli, hogy mostani összetételében a törvényhozó testület nem képes a nép érdekében dolgozni, tagjai között sok az előző hatalom, a Régiók Pártjának és a kommunistáknak a képviselője. Minél előbb lesznek választások, annál jobb lesz az országnak – hangoztatta, pártja és Porosenko kapcsolatáról pedig kijelentette: az nagyban attól függ, hogy milyen lépéseket tesz majd az új államfő. Ha ezek egybeesnek a Batykivscsina álláspontjával, akkor támogatják őket.