Detroit: Minden idők legnagyobb amerikai csődje
Tizennyolc és fél milliárd dollár – szövetségi csődvédelmi beadványa szerint ennyit nem tud kifizetni Detroit városa, amely hivatalosan csütörtökön tett bejelentést a hatalmas, az amerikai önkormányzatok történetében példa nélküli adósságállományról. A csődvédelmi beadvány – amely után az ügyben eljáró szövetségi törvényszéknek 90 napja van eldönteni, hogy a hitelezők közül ki részesül korlátozott összegű kárpótlásban – egy évtizedeken át tartó agónia vége: az amerikai autóipar fellegvárában ma a közszolgáltatások is alig működnek, és miközben az egykor kétmillió lakójából 713 ezer maradt, az erőszakos bűncselekmények számát tekintve Detroit listavezető lett az Egyesült Államok városai között. Az állapotokra jellemző, hogy a városban hetvenezer ház áll elhagyottan, pusztulásra ítélve, a mentőkocsiknak naponta mindössze az egyharmada indul el, esténként pedig a teljes közvilágítás felét kapcsolják csak be.
A folyamatos leépülés miatt Rick Snyder, Michigan állam republikánus kormányzója márciusban válságmenedzsert nevezett ki a detroiti helyzet megoldására, Kevyn Orr pedig azzal próbálta meg kihúzni a várost a bajból, hogy ajánlatot tett a hitelezőknek, akik egy megállapodás keretében minden dollárjukért tíz centet kaptak volna vissza az önkormányzattól. Bár a legtöbb hitelező állítólag hajlott arra, hogy ezt elfogadja, két, a visszavonult városi közalkalmazottakat tömörítő nyugdíjbiztosító végül nem ment bele az alkuba. Detroit ezután előremenekült, pár nappal az előtt a meghallgatás előtt kérve csődvédelmet, amelyen a nyugdíjbiztosítók megakadályozhatták volna, hogy a város kiszúrja a szemüket a dolláronként ajánlott tízcentes kárpótlással.
Detroit csődje egyébként évek óta téma az Egyesült Államokban. Hogy a várost vergődés helyett hagyni kellene elsüllyedni, főleg a republikánusok hangoztatták, amihez képest a demokrata elnök, Barack Obama közvetve megmentette a várost, amikor az első megválasztása után, 2009-ben 80 milliárd dolláros mentőövet vetett oda az autóiparnak. (A Chryslernek és a General Motorsnak adott pénz jelentőségére jellemző, hogy Obama tavaly többé-kevésbé ezzel nyerte meg az elnökválasztást Michiganben és Ohióban is. Az utóbbi, elnökválasztási szempontból mindig kulcsjelentőségű államban minden nyolc munkahelyből egyet az autóipar ad, Obama húzása pedig akkora siker volt, hogy még az 1955 óta regisztrált republikánus Clint Eastwood is megköszönte neki.)
A csődvédelem egyébként nem azt jelenti, hogy Detroit végleg lehúzta a rolót, Dave Bing polgármester legalábbis sietve jelezte, hogy a város nem fizetésképtelen, a közalkalmazottak megkapják a havi bérüket. A városnak ettől függetlenül „új kezdetre” van szüksége – tette hozzá a polgármester. Ehhez az újrakezdéshez az alap éppenséggel évtizedek óta megvan: bár sok szakértő szerint félő, hogy a csőd miatt az ide települt cégek nagy része elhagyja a várost, van, aki szerint reménykeltő, hogy a General Motors bejelentette, csőd ide vagy oda, marad Detroitban. Ami már csak azért sem mindegy, mert ha nem éppen látványosan, de az autóipar a válság ellenére is fejlődik: két év alatt 23 ezer új munkahelyet teremtett, az előrejelzések szerint pedig három év múlva kétszer annyi autó fog legördülni a michigani gyártósorokról, mint amennyit most összeszerelnek évente.
A Detroitéhoz hasonló mértékű önkormányzati csőd soha nem volt még az Egyesült Államokban. Tavaly három kaliforniai város – Stockton, Mammoth Lakes és San Bernardino – kért csődvédelmet, de az ő adósságuk a közelében sincs annak a 18,5 milliárd dollárnyi adósságnak, amelyet a michigani város görget maga előtt.
