Bihary Gábor a plenáris ülésen elmondta: a szélessávú internet kiépítési költségeinek csökkentéséről szóló rendeletjavaslat szervesen illeszkedik az információs társadalommal és az európai digitális menetrenddel foglalkozó vélemények sorába. Miközben a dokumentum főként technikai kérdéseket tartalmaz, ő maga a Régiók Bizottsága képviseletében igyekezett a  társadalmi hatásokat is bemutatni, s kiemelten kezelte a helyi és regionális hatóságok kulcsszerepét az engedélyezési eljárásokban. Szavai szerint a nagy sebességű távközlési hálózati infrastruktúra fontos szerepet játszik a növekedés és a foglalkoztatás előmozdításában, s minden gazdasági ágazat fejlődését támogatja.

A rendelettervezetben megfogalmazott célok közül az egyik legfontosabb, hogy 2013-ra minden európai lakos rendelkezzen alapszintű széles sávú hozzáféréssel, 2020-ra pedig mindenkinek legyen legalább 30 Mb/s sebességű internetkapcsolata, s az uniós háztartások legalább felében elérhessék a 100 Mb/s fölötti sebességű internetkapcsolatot.

- Ezeket a célokat csak akkor lehet elérni, ha az ehhez szükséges fizikai infrastruktúra kiépítésének költségei az egész Európai Unióban jelentősen csökkennek – figyelmeztetett Bihary Gábor. Mindez érinti a nagy  sebességű hálózatok közművesítési munkáit, a meglévő infrastruktúra közös használatát, a fizikai infrastruktúra új elemeinek hatékonyabb kiépítését és az adminisztratív terhek mérséklését. A költségcsökkentést célzó, s a rendelettervezetben is javasolt intézkedések bevált tagállami gyakorlatokra épülnek ugyan, de nem befolyásolják a tagállamokat abban, hogy  saját megoldásokat is alkalmazzanak.

Széles körben elfogadott tény, – hangsúlyozta a politikus, akinek munkáját szakértőként a veszprémi Szalay András, korábbi régiós tag segítette -, hogy a hálózatkiépítés összköltségének túlnyomó részét – az alkalmazott technológiától függetlenül – a közművesítési munkák jelentik: becslések szerint egyes technológiák esetében ez akár a költségek nyolcvan százalékát is kiteszi. Szerinte a meglévő fizikai infrastruktúrák intenzívebb használatának lehetővé tételével, a tervezett építési munkák terén folytatott együttműködés javításával, az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével, valamint a nagy sebességű technológia fogadására alkalmas, épületen belüli infrastruktúrát gátló akadályok felszámolásával mérsékelhetők a költségek.

Egy tanulmány becslései szerint abban az esetben, ha a takarékosságot célzó intézkedések megtörténnek, úgy az üzemeltetők az összes beruházási költség közel harmadát, azaz 2020-ig akár 63 milliárd eurót meg tudnának takarítani. Ugyanakkor a széles sávú hozzáférés elterjedtségének tíz százalékos bővülése már 1–1,5 százalékos GDP-növekedést eredményezhet, a munka termelékenysége ugyanilyen arényban javulhat, míg a korszerűsítés eredményezte vállalati innováció akár kétmillió új munkahelyet teremthet.

Mindez azért is fontos, mert az EU jelenleg éppen azon a területen szenved versenyhátrányt a szétaprózott piacával, ahol a leggyorsabban tudna versenyelőnyre szert tenni. Azzal, hogy tegnap a Régiók Bizottsága egyhangúlag támogatta Bihary Gábor előterjesztését, s gyorsított eljárásban fogadta el azt, lehetővé vált, hogy az Európai Parlament még abban a fázisban mérlegelhesse a régiók, megyék, önkormányzatok, falvak, városok képviselőinek álláspontját, mikor az ottani jelentéstevő épp elkezdte az ezzel kapcsolatos munkát, így a vélemény érdemi befolyást gyakorolhat az EP álláspontjára - hangzott el a plenáris ülésen.

Herczog Edit európai parlamenti képviselő, a téma ottani jelentéstevője szerint az egységes digitális távközlési piac megteremtése nemcsak évente 110 milliárd eurót spórolhat meg nekünk, de a társadalmi felzárkóztatás egyik fontos eszköze is lehet. Az Európa 2020 stratégia célkitűzései – vagyis hogy minden európai 30Mb/s, a lakosság fele pedig 100 Mb/s sebességű internetkapcsolattal rendelkezzen – egyáltalán nem elrugaszkodottak, ha sikerül mind a piac egységesítése, mind a műszaki költségek csökkentése felé egyaránt hatni. Jelenleg Európa szerte az infrastruktúra fizikai kiépítése jelenti a legsúlyosabb költségtényezőt, ezért elsősorban a hatósági adatbázisok összefésülésével olyan közigazgatási rendszert kell teremteni, amely lehetővé teszi az infokommunikációs és az energiaszektor közös beruházásait – vélekedett.

- A két szektornak félre kell tennie a versengését, mert Európa csak versenyképes, költséghatékony digitális infrastruktúra kiépítésével lábalhat ki a válságból. A szélessávú infrastruktúra kérdését kiemelten kell kezelni, mert az információhoz történő hozzáférés a civil társadalmat erősíti, és segít kialakítani a lényeges politikai döntésekhez nélkülözhetetlen társadalmi véleményeket – mondta Herczog Edit, hozzátéve: a Régiók Bizottságában Bihary Gábor által előterjesztett, s egyhangúlag elfogadott  vélemény azért különösen fontos, mert abban a felhasználók jelentős részét, vagyis a helyben élőket képviselő önkormányzatok álláspontja is tükröződik.