Miliband: Hiba volt az iraki háború
Hiba volt a brit részvétel az iraki háborúban - mondta kedden a brit Munkáspárt kelet-európai származású új vezetője és miniszterelnök-jelöltje, aki a keleti EU-tagországok munkavállalóinak korlátozás nélküli beengedését is alig burkoltan bírálta. Ed Miliband, aki a májusi parlamenti választáson ellenzékbe szorult Munkáspárt manchesteri éves kongresszusán szólalt fel, kijelentette: az iraki háború "nem az utolsó lehetséges eszköz" volt. Emellett a fegyveres beavatkozáshoz nem sikerült megfelelő szövetségesi rendszert kiépíteni, és az invázió aláásta az ENSZ tekintélyét is - tette hozzá.
Az iraki háború 2003-ban kezdődött, az akkori munkáspárti brit kormányfő, Tony Blair miniszterelnökségének idején. Ed Miliband a Labour első olyan vezetője, aki hivatalos fórumon, nyilvánosan hibának minősítette a brit részvételt az iraki fegyveres beavatkozásban. A 40 esztendős Miliband saját bátyjával, David Milibanddel versengve, minimális szavazatkülönbséggel került a Munkáspárt élére, miután mindketten beneveztek a vezetőválasztási procedúrába. Győzelmét a hétvégén kezdődött manchesteri Labour-kongresszuson jelentették be. Az előd, Gordon Brown a májusi választási vereség után mondott le pártvezetői és miniszterelnöki tisztségéről. David Miliband külügyminiszterként, öccse, a most pártvezetőnek választott Ed Miliband energiaügyi miniszterként szolgált Brown kormányában.
Kedden elmondott első hivatalos pártvezetői felszólalásában a Labour új miniszterelnök-jelöltje - aki lengyel zsidó holokauszt-menekültek gyermekeként született - kijelentette: Izraelnek joga van békében és biztonságban élni, de el kell fogadnia és el kell ismernie a palesztinok jogát is az államisághoz. E kijelentését hatalmas ováció fogadta a 2500 küldött részéről a manchesteri kongresszusi központban.
Miliband a bevándorlásról - a brit belpolitika egyik legélesebben vitatott kérdéséről - azt mondta: bevándorlók gyermekeként nem gondolja, hogy meg kellene szüntetni a szabad munkaerő-áramlás gyakorlatát az EU-n belül. Nem lett volna szabad azonban úgy tennünk, mintha ennek semmilyen következményei nem lennének - tette hozzá. Miliband ezzel egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britannia a 2004-es EU-bővítés után lemondott az átmeneti korlátozás jogáról, és azonnal megnyitotta munkapiacát az akkor uniós tággá vált kelet-európai országok, köztük Magyarország munkavállalói előtt. A korabeli hivatalos becslések évente mindössze 5-13 ezer tartós betelepülővel számoltak, ám - főleg a bővítés utáni első időszakban - voltak olyan évek, amikor 200 ezernél többen érkeztek a keleti új tagállamokból.
Miliband keddi beszédében kijelentette: szembe kell szállni azzal a régi gondolkodásmóddal, hogy mindenre a rugalmas munkapiac a helyes válasz. A munkáltatóknak soha nem lett volna szabad megengedni, hogy a külföldi munkaerő kizsákmányolásával nyomják le a nagy-britanniai bérszínvonalat - tette hozzá. David Cameron konzervatív párti brit kormányfő még ellenzékben, a tavaszi választások kampányában többször kijelentette, hogy a 2004-es EU-bővítés után korlátozni kellett volna a bevándorlást a kelet-európai új tagállamokból.
