Miért nem európai a magyar csirkeketrec?
A kérdések sorozata felvet persze egy alapkérdést: miért van szükség uniós ismeretterjesztésre kilenc évvel azután, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz? Erre a kötetben nem, de a könyvbemutatón feltett kérdésre a szerkesztő Boros László azt válaszolta, azért, mert sokat hallunk ugyan az EU-ról, de keveset tudunk róla. A négy szerző – az említett Boros László mellett Hajdu Nóra, Szabó Mátyás és Szentgyörgyi József – egyetemi oktató, s a felsőoktatásba jelentkező diákok ismerethiányát tapasztalva gondolt rá, hogy érdemes volna próbálkozni.
A Kérdések és válaszok az Európai Unióról a Napvilág Kiadó gondozásában jelent meg, s célja az, hogy egyrészt elrendezze a fejekben a hírekből ömlő információkat, másrészt a háttér felvillantásával a tudástárat is bővítse. A kötetben felvetett száznégy kérdésre legföljebb egy-egy oldalas választ adnak a szakértő egyetemi oktatók, akik igyekeztek egyszerűen és nagyon érthetően elmagyarázni, hogyan is működik, mit akar, mit és miért szabályoz az Európai Unió.
Nem is gyűjtötték témák szerint fejezetekbe a kérdéseket. Azok jönnek egymás után, ahogy éppen eszünkbe jut. Így olvasmányosabb is a kötet, hiszen például a kormányköziség tartalmát taglaló kérdés után nyomban az következik, hogy miért vágtánk ki a szőlőinket. Vagy: horgászhatok-e magyar horgászengedéllyel az EU bármely országában? Majd a következő: kizárhatják-e Görögországot az euróövezetből?
A könyv végén tematikus tartalomjegyzéket is összeállítottak a szerzők, miként a válaszok közben is találunk utalásokat más kérdésre és válaszra, hogy még könnyebben eligazodjunk a szerteágazó témák között.
A szerzők nem feltétlenül foglalnak állást. Az EU jövőjét firtató, s igen időszerű kérdésre is úgy felelnek, hogy felsorolják, milyen feltételeknek kellene teljesülniük az integráció elmélyüléséhez. A szoros integráció gondolatát sokan vitatják – lásd a könyv 56. kérdését, „miért ellenzi az Egyesült Királyság a mélyülő integrációt –, de a válság mégis azt is bizonyította, hogy nemzetállami szinten nem lehet megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek az EU-t alkalmassá teszik a globális versengésre. De a szorosabb integráció azt feltételezi, hogy előbb megkezdődik az uniós intézmények reformja, a demokratikus elszámoltathatóság javítására.
A „kivágatott” szőlőket, az uborka alakját és a csirkeketrecek méretét firtató kérdések esetében pedig a szerzők eloszlatják a félreértéseket, bemutatják a szándékok hátterét, a döntések pénzügyi mozgatórugóit, hogy a polgárokból olykor dühöt vagy nevetést kiváltó intézkedések okai és következményei is a helyükre kerüljenek az ismeretanyagban.
A száznégy kérdést és választ még követhetné néhányszor száznégy, de ez a kicsi és könnyen emészthető kötet is sokat segíthet az uniós eligazodásban.
Boros László, Hajdu Nóra, Szabó Mátyás, Szentgyörgyi József: Kérdések és válaszok az Európai Unióról. Napvilág Kiadó (www.napvilagkiado.eu). 2400 Ft.