Az incidens a mianmari kormányerők és a kokangi lázadók közötti harcok hevében történt. Mianmar kezdetben tagadta, hogy légiereje bombát dobott a délnyugat-kínai Jünnan tartomány területére, és azt állította, hogy valószínűleg eltévedt tüzérségi lövedék okozta a kínaiak halálát és nyolc ember sebesülését. A kínai hadsereg ezzel szemben ragaszkodott ahhoz, hogy légitámadás történt, amelyet a mianmari kormányerők hajtottak végre, mivel csak nekik van repülőgépük.

Vunna Maung Lvin mianmari és Vang Ji kínai külügyminiszter pekingi találkozója után megállapították, hogy a közös vizsgálóbizottság kétséget kizáróan feltárta, mi történt, és ezt a mianmari fél elfogadta, bocsánatot kért, és az érintett családoknak kártérítést ajánlott fel. A külügyi közlemény szerint a helyi hatóságok ígéretet tettek a történtek felelőseinek felderítésére, azok megbüntetésére és olyan lépések megtételére, amelyek kizárják, hogy hasonló eset előfordulhasson.

A lázadó Mianmari Nemzeti Demokratikus Szövetség Hadseregének (MNDAA) kínai nemzetiségű parancsnoka, Pong Csi-seng Kokang önállóságáért folytat gerillaháborút. A körülbelül tízezer négyzetkilométeres terület 1897-ben, a Csing-dinasztia idején került az akkor brit fennhatóság alatt lévő Burmához. A lakosok többsége mandarin nyelvet beszélő kínai, akinek rokonaik élnek Kínában.

Az MTI-nek egy közelmúltban a helyszínen járt fotóriporter Pekingben elmondta, hogy a határ kínai oldalán mianmari menekültek ezrei élnek sátortáborokban, szállodákban, keresztények által biztosított magánszállásokon, többségük Nansan határtelepülésen. Nagyrészüknek sem pénze, sem okmányaik nincsenek, iskolázatlan, egyszerű emberek, akik azt sem igazán tudják, miért törtek ki ismét a harcok. A határ lényegében átjárható, sokan a helyszínen azt mondták, egyszerűen átszaladtak rajta.

Pong Csi-csenről az a hír járja, hogy a nyolcvanas éveiben járó kokangi hadúr a térségben zajló intenzív kábítószer-kereskedelemből szerzett vagyont és hatalmat. A területet kínai oldalról lezárták, az oda vezető úton ellenőrzőponton kell áthaladni, az idegeneket kiszűrik és visszaküldik, de helyi motorkerékpárosok különböző hegyi kerülő utakon célba juttatják az oda igyekvőket.
Kína egyelőre elzárkózott attól, hogy az ENSZ menekültügyi illetékeseinek közreműködését kérje a helyzet kezeléséhez.

A mianmari kormányerők vádjai szerint ugyanakkor a lázadókat kínai oldalról is támogatják, illetve időnként menedéket nyújtanak számukra.