Nem fejlődhetett ki természetesen úton az a korokozó, amely az immár sok országban dúló hasmenésjárványt váltotta ki - állítja Alekszandr Baranov, az orosz Tudományos Akadémia Biológiai Fejlődés Intézetének genetikusa. Baranov a Komszomolszkaja Pravda című lap olvasóinak kérdéseire válaszolt, és interjút is adott, amelyben kifejtette: a kórokozónak nincs köze a hétköznapi zöldségekhez, mint az uborka, paradicsom, vagy a saláta, ezek fogyasztása veszélytelen.

– A járványt okozó baktérium genetikai vizsgálata kiderítette, hogy a törzs Dél-Afrikából van, és általában súlyos hasmenést okoz, de a törzs genetikai állománya 20 százalékban módosított olyan irányba, hogy ellenálló legyen az antibiotikumokkal szemben, s így az új verzió rendkívül mérgezőnek bizonyult. Meggyőződésem, hogy valamely biotechnológiai társaságnál történt szivárgás, ez a mikroorganizmus ugyanis nem fejlődhetett ki természetes úton. Hogy miért éppen Németországban jelent meg, nem tudom megmondani. De az mindenesetre furcsa, hogy éppen egy biofarmon találták meg, ez akár a biotermelés elleni provokáció is lehet – mondta.

A lap idézte az orosz Állami Mezőgazdasági Felügyelet (Roszszelhoznadzor) szakértőit is, akik szerint szinte teljesen kizárt, hogy a járvány elsődleges forrása növényi jellegű legyen, és inkább az állattenyésztésben kellene keresni a fő forrást.A Moszkovszkij Komszomolec az illetékes német hatóságoktól azt a felvilágosítást kapta, hogy a fertőzés elsődleges forrását még keresik, de nem hiszik, hogy az állattenyésztésben kellene kutatni azt, mert ezt a baktériumot kizárólag az emberi szervezet fogadja be. A kórokozó ártalmatlanná tehető, ha az ennivalót legalább két percre, legalább 70 Celsius-fokos hőmérsékletű vízbe teszik.

A hasmenésjárvány már 37 ember életét oltotta ki, és Németországban mintegy 100 fővel növelte a veseátültetésre várók számát. Oroszország a múlt héten betiltotta az Európai Unió tagállamaiból származó zöldségimportot. Az európai zöldségek behozatali tilalma beárnyékolta a múlt pénteken, Nyizsnyij Novgorodban tartott Oroszország-EU csúcsot is, ugyanis tavaly az Európai Unió zöldségexportjában az orosz behozatal 34 százalékot tett ki, és a mintegy 21-22 milliárd dollár értékű orosz zöldségpiac negyedét fedte le.