Mesterházy bocsánatot kért a 2004-es népszavazásért
A szocialista politikus hozzátette, hogy a bocsánatkérésnek annak ellenére el kell hangoznia, hogy a rossz időben, rosszul feltett kérdés mások felelősségét is felveti. Mint arról lapunk korábban hírt adott, az MSZP országos elnöksége Kolozsvárott tartott kihelyezett tanácskozást, amire korábban nem volt még példa.
A szocialisták elfogadták az új nemzetstratégiai programot, amellyel – a pártvezetés értelmezése szerint – új fejezet kezdődik a magyar baloldal életében. A stratégiai programot ismertetve Mesterházy Attila többek között arról beszélt, hogy a hazai belpolitikai vitákat – a Fidesszel gyakorlatával ellentétben – nem szabad a határon túli régiókba „exportálni”, ahogyan nem szabad a külhonban élő magyarságot képviselő demokratikus szervezetek között sem „válogatni”. Mesterházy szerint mindegyik határon túli szervezettel „azonos közelségre” kell törekedni.
Az MSZP elnöke egyértelművé tette, hogy a szocialisták nem kívánnak befolyást gyakorolni a határon túliak életét meghatározó országok belpolitikai viszonyaira; a szervezetekkel pedig partneri viszonyra törekszenek. Az MSZP elnöksége egyhangúlag döntött arról is, hogy a párt a jövőben a „semmit róluk nélkülük” elve alapján folyamatos párbeszédre törekszik majd a határon túli magyarsággal, mert a szocialisták elsődleges célja, hogy a külhoniak a szülőföldjükön tudjanak boldogulni.
A tanácskozáshoz kapcsolódóan az MSZP pártalapítványa és az RMDSZ hasonló szervezete, a Kós Károly Alapítvány együttműködését is tető alá hozták, de a két politikai szervezet a következő időszakban további, szoros kétoldalú kapcsolattartásra is törekszik majd. Mesterházy a látogatás során közös fórumot tartott Markó Bélával, az RMDSZ volt elnökével, de a Népszabadság információi szerint erdélyi tartózkodása során üzenetet váltott a román miniszterelnök Victor Pontával is.