Nem körvonalazódott a kompromisszum az Európai Parlamentben (EP) készülő Tavares-jelentés végleges változatáról az állampolgári jogok, bel- és igazságügyi szakbizottság csütörtöki ülésén, amelyen megvitatták a portugál jelentéstevő tervezetéhez érkezett 551 módosító javaslatot.

Rui Tavares, a jelentésért felelős EP-képviselő felszólalásában közölte, a nemrég elfogadott nemzetbiztonsági törvényről hivatalos fordítást kér a magyar kormánytól, mert szerinte az is aggályos a magánszférához való jog és a hatalmi ágak elválasztása szempontjából. Ennek értékelése azonban kérdéses, hogy bekerülhet-e a tervezetbe, amelyről a szakbizottságban két hét múlva, június 19-én szavaznak. A jelentéstervezet végleges változata július elején kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé.

Az 551 módosító között több pontosítás, javítás is van, de lényegi elemet is bőven érintenek a beadott javaslatok. Gál Kinga fideszes EP-képviselő 175 módosítót jegyez, s többször hivatkozik más tagállamok gyakorlatára, például az Alkotmánybíróság működése (illetve létezése) terén.

A fideszes EP-képviselők megemlítenék – felróva az EP-nek, hogy akkor semmit sem tett – az őszödi beszédet, a 2006-os tüntetések során történt feltételezett rendőri visszaéléseket, sőt azt is, hogy „a Portik–Laborc-ügyben cáfolhatatlan bizonyítékra derült fény, amely tanúsítja, hogy 2010 előtt, a szocialista kormányzás alatt a titkosszolgálat szoros kapcsolatban állt és együttműködést folytatott a magyarországi szervezett bűnözés legismertebb szereplőivel”.

Járóka Lívia fideszes EP-képviselő módosítói leginkább a kormányt az antiszemitizmus és a roma-ellenesség vádjával szemben védelmezik, s többek között azt a szöveget javasolja, hogy „az előző kormány idején nem vagy nem megfelelően léptek fel a rasszista indítékú bűncselekményekkel, a 2008–2009-es romagyilkosságokkal szemben”.

A néppárti módosítók alapvetően kivennék a jelentés megalapozását jelentő második cikk Tavares-féle értelmezését, és minden olyan kijelentést, amelyek szerint a hatalmi ágak egyensúlya felbomlott, vagy az alkotmánybíróság jogköre csorbult. A néppárti módosítók gyakorlatilag kivennék az összes, a magyar kormánynak megfogalmazott ajánlást – mondván, erre a szakbizottságnak nincs felhatalmazása –, miközben a liberális módosítók pedig a hetes cikkben részletezett eljárás első fokozatának beindítását javasolják.

Nem lesz könnyű Rui Tavaresnek, ha a két „szélsőséges” álláspont között akar közös nevezőt találni. Tavares a meghallgatás után újságíróknak azonban magabiztosan nyilatkozott, lapunk kérdésére elmondta: Meg fogják találni a közös nevezőt, de az EP nem léphet vissza a saját alaptételeihez képest, mert azzal visszamenne időben is a lisszaboni szerződés előtti állapotokhoz. Hozzátette: óvatosan kell bánni a lényegi elemek törlésével, hiszen a most Magyarországon jelzett problémák máshol is felmerülhetnek, mint például a magyar kisebbség romániai helyzetével kapcsolatban.

A szakbizottság ülésén felszólaló luxemburgi Frank Engel, néppárti EP-képviselő elmondta, szerinte nincs értelme „magától értetődő” dolgokat, mint például a demokrácia nélkülözhetetlen jellemzőit felsorolni a jelentésben, mert ezeket mindenki ismeri, és így olyan, mintha az adott tagállamról, Magyarországról azt feltételeznénk, hogy ezek az értékek ott nem léteznek. Engel szerint a szövegben javasolni, nem fenyegetni, tanácsot adni, és nem kikövetelni kéne.

Birgit Sippel német SPD-s képviselő felszólalásában elismerte, minden tagállam gyakorlatában lehetne kifogásolnivalót találni. Viszont értetlenkedett amiatt, hogy a magyar kormány képviselőivel folytatott tárgyalásai során a magyar fél sosem a tartalmi részekről kívánt beszélni, hanem abból indultak ki, hogy miért kritizálja most az EP a magyar kormányt, amikor az előző kormány ténykedése alatt csöndben volt. Sippel közölte: az akkori hallgatás nem jelentheti azt, hogy az EP nem lép fel ma, ha problémát észlel.

A svéd Cecilia Wikström a liberálisok nevében közölte, el kéne indítani a hetes cikkben foglalt eljárást Magyarországgal szemben. – Ha most nem használjuk, akkor mikor? Most vagy soha! – mondta, s hozzátette, nem szabad hagyni, hogy a tagállamok megússzák a jogsértéseket. A szintén liberális holland Sophie in 't Veld közölte: a néppártnak nyitottabbnak kéne lennie. – Ha nem beszélhetjük meg az alapjogi problémákat, akkor mire van az EU? – érvel a holland EP-képviselő, aki kikérte magának a balliberális összeesküvést emlegető vádakat.

Gál Kinga az ülés után újságírókkal közölte: a Magyarországon kifogásolt jelenségek más tagállamokban is fellelhetők. Elmondta, Magyarországon semmilyen konkrét jogsértést nem tudtak felmutatni, miközben ilyenre jó példa Szlovákiában Malina Hedvig ügye. Gál Kinga szerint számukra továbbra is elfogadhatatlan a jelentés, de nem hiszi, hogy a magyar kormányra vonatkozó ajánlások végül kimaradnak a tervezetből, mert mint mondta, ez már a baloldali kampány része.