Meghajolt Németország a spanyol és olasz nyomás alatt, az euróövezet így elindult a külön-külön vállalt adósságkötelezettségek szétterítése felé, pedig Berlin éppen a tartozások közössé tételét akarta elkerülni - jegyzik meg német lapok a pénteken véget ért uniós csúcstalálkozó eredményeit értékelve.

A szombati lapok a megállapodások közül azt a két pontot emelték ki, hogy az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) a jövőben közvetlenül segíthet meg bankokat, a kormányokat támogató állampapír-vásárlási akciókért cserébe pedig nem kell plusz megszorító programot végrehajtani, hanem csak az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásait kell betartani, ami egyébként is kötelessége valamennyi tagországnak.

Ez utóbbi elemmel kapcsolatban például a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) megjegyezte: sajátos, hogy különleges juttatásra feljogosító teljesítményként jelenhet meg egy olyan alapvető elvárás, mint a jogkövető magatartás. „Mióta lehet bármit is pusztán a törvények betartásához kötni?” - tette fel a kérdést a FAZ az Euró-kezesség fogságában című írásában. A lap szerint az olasz és a spanyol miniszterelnök „szemtelen politikai zsarolási manőverrel" kikényszerítette, hogy az euróövezeti bankok feletti közösségi kezességvállalás eszközévé tegyék az ESM-et. „Ez hihetetlen" - írta a FAZ,  hozzátéve: Merkel a hét elején még arról beszélt, hogy amíg ő él, nem lesz közösségi garancia az egyénileg felhalmozott adósság törlesztésére, és „még el sem értük a hét végét, Németország máris nagyon közel került ehhez”.

A liberális Der Tagesspiegel szerint ezek után már senki nem mondhatja, hogy a megszorító politika erőltetésével Merkel válságba sodorja az eurót. A kancellár engedett, és ezzel az eurót használó uniós tagországok közössége „új lépést tett a közös kezességvállalás felé" - írta kommentárjában a lap. A baloldali Berliner Zeitung az Angela Merkel két arca című írásában kifejtette: a kancellár engedményeket tett az olasz és a spanyol kormányfőnek, de „nem behódolt, hanem politikai nagyságról tett tanúbizonyságot, hiszen a koalíciós béke fölé helyezte Németország és Európa érdekét". A lap szerint az ESM átalakítása megfelelő lépés, és azt a belátást tükrözi, hogy a válság már nem valami távoli, absztrakt probléma, hanem Németországot is fenyegető veszély.

A Rzeczpospolita című konzervatív lengyel napilap hétvégi kiadása szerint a lengyel bankszektornak nem kedvezne a bankunióhoz való csatlakozás, a közös európai szabadalom pedig a lengyel vállalkozók jövőjét veszélyezteti. A brüsszeli csúcstalálkozón hozott döntéseket kommentálva a lap Donald Tusk lengyel miniszterelnök szavaira emlékeztetett, aki pozitívumként könyvelte el, hogy Lengyelország - más nem euróövezeti országokhoz hasonlóan - maga dönthet a bankunióhoz való csatlakozásról. A kormányfő a „testre szabott" európai bankfelügyelet bevezetését kedvezőnek minősítette, mert egyebek között a lengyel letétek uniós garanciáját biztosíthatná, de az ország érdekeit veszélyeztető megoldásokra is figyelmeztetett.

A Rzeczpospolita külön elemzésében a bankuniót rövid távon az euróövezetet stabilizáló megoldásnak nevezte, amely azonban veszélyt jelenthet a valutaunión kívüli országoknak. Véleménye szerint még a részletek ismerete nélkül is egyértelmű, hogy a lengyel bankszektornak ártana, ha „részben felelősséget kellene vállalnia a spanyol és más zombi bankokért, amelyek képtelenek fennmaradni a piacon a közpénzek infúziója nélkül". A lap azzal érvel: a britek sem akarnak mások hibáiért fizetni, illetve nem engedik, hogy Brüsszel szabályozza belügyeiket. Szerinte a lengyeleknek is ki kell tartaniuk saját elképzeléseik mellett, hiszen Lengyelországban eddig egy bank sem ment csődbe.