A világ legbefolyásosabb politikusnőjét szinte az egész berlini nagykoalíciós kabinet elkíséri Izraelbe, ahol a két ország kormányai immáron ötödik alkalommal tartanak közös tanácskozást.

Merkel közölte: izraeli útjának célja, hogy előmozdítsa az erősen akadozó közel-keleti békefolyamatot. Kiállt a két állam koncepciója, vagyis az egymást kölcsönösen elismerő és egymással békében élő Izrael, valamint egy független palesztin állam mellett.  "Az izraeli féllel szeretnék arról beszélni, hogy mi akadályozza a békefolyamatot" – mondta.

Netanjahu – a kancellári vizitet megelőző interjúiban – azt hangoztatta, hogy nem a ciszjordániai zsidó telepek akadályozzák a közel-keleti megbékélést, hanem a palesztinok. "Ha felszámoljuk a Gázai-övezetben lévő összes telepet, akkor sem lesz béke" – hangoztatta Netanjahu, aki szerint a fő akadályt az jelenti, hogy a palesztinok nem akarják elismerni Izraelt. Mahmúd Abbasz, a Palesztin Hatóság vezetője a vonakodást azzal indokolja, hogy az elismeréssel lemondanának a menekültek visszatérésének lehetőségéről.

Irán, az ott zajló atomprogram, valamint a rakétafejlesztések kapcsán Netanjahu erőteljes német fellépést sürgetett. "Remélem, Németország és a többi nagyhatalom megakadályozza, hogy Irán katonai célú nukleáris képességekre tegyen szert" – hangoztatta az izraeli kormányfő.

A tragikus történelmi múltat sosem feledve roppant szoros kapcsolatok alakultak ki Németország és Izrael között. A szövetségi köztársaság a zsidó állam legfőbb európai szövetségesévé vált. Kétszáz csereprogram és száz testvérvárosi viszony mellett a kölcsönös turistaforgalom meghaladja a 500 ezer látogatót, az árucsere megközelíti a 6,5 millliárd dollárt. Több muzulmán országban, így Indonéziában és Malajziában Németország képviseli Izrael diplomáciai érdekeit.