Merkel nem irigyli az orbáni kétharmadot
Orbán arra utalt, hogy két évvel ezelőtt, amikor megválasztása után először járt Berlinben, és a magyar költségvetési hiány határait próbálta kitolni, a kancellár egyértelműen leszögezte: mindenkinek el kell végezni a házi feladatát. „30 éve nem volt ilyen szilárd a magyar költségvetés, mint most, alig néhány európai ország volt képes arra, hogy az utóbbi években csökkentse az adósságát. Nekünk ez sikerült” – közölte Orbán. Hozzátette: 2013-ban lesz gazdasági növekedés is.
A magyar kormányfő és a német kancellár kétoldalú és európai kérdésekről tárgyalt (a hivatalos ebéden egyébként Matolcsy György és Balog Zoltán is részt vett). A Népszabadság kérdésére, miszerint sikerült-e eloszlatnia Orbán Viktornak az esetleges aggályokat a magyar belpolitikával kapcsolatban, Angela Merkel annyit mondott: „nyílt beszélgetést” folytattak a magyar belpolitikáról, a sajtóról és a gazdaságról, és hangsúlyozta azt is: az európai uniós, illetve az európai parlamentben megfogalmazott kritikákat szem előtt kell tartani. Ami a kétharmados többséget illeti, erre nem törekszik a német kormány, és ezért nem mondható, hogy irigykedne Orbánra – tette hozzá mosolyogva.
Az európai integráció sebességét illetően szemlátomást eltérnek a vélemények, Orbán ismét kifejtette – éppúgy, mint a Handelsblattnak adott interjúban – hogy nem híve a bankuniónak, korainak érzi az európai bankfelügyeletet, ugyanakkor korrekt elbírást kért az uniós költségvetés tárgyalásakor. „Ne az államadósság rovására indítsunk be növekedést Európában” – fogalmazott a német kancellár irányvonalát is megtámogatva Orbán, aki emlékeztetett: ezzel eddig kétszer tették tönkre Magyarországot, egyszer a nyolcvanas évek végén, egyszer pedig a kétezres években. A magyar kormányfő némiképp árnyalta a korábbi álláspontját: „Nem vetjük el az eurót” – mondta, de azt akkor kell majd bevezetni, ha bebizonyosodik, hogy az euró valóban perspektívát nyújt, és az ország is felkészült rá.
Ami a kilátásokat illeti, Merkel arról beszélt, hogy bár a német növekedés idén csak 0,8 százalék, Berlin kész tenni az európai gazdaság beindítása érdekében, például adócsökkentéssel, a német vásárlóerő erősítésével, de ettől még a takarékosságot is szem előtt kell tartani. Orbán szerint a következő években nem várható nagy növekedés Európában, ilyen körülmények között kell csökkenteni a munkanélküliséget és növelni a foglalkoztatottságot.
Merkel kifejtette: az eurózónán kívül levő uniós tagállamok számára is fontos az eurózóna sikere. Németországnak érdekében áll egy sikeres Magyarország – mondta. Támogatásáról biztosította Közép-Európát, bár arra nem tért ki, hogy az uniós költségvetésről szóló vitában hajlandó lenne-e Németország többet fizetni, bár elismerte, hogy a kohéziós alapokra szükség van a gazdasági fejlődéshez. Berlin mindenesetre azt szeretné, ha erről a kérdésről novemberre valamiféle konszenzus születne, és nem kéne erről később késhegyre menő vitákat tartani.
„Nem a kiválóság, hanem sok szerencse”
Orbán Viktor a találkozó után előadást tartott a Konrad Adenauer alapítvány felkérése, a közönség soraiban ott volt Kertész Imre Nobel-díjas magyar író is, akit a miniszterelnök és Balog Zoltán később külön üdvözölt.
„Magyarország, ha hagyják, akkor sikeres lesz” – mondta a kormányfő. A politikáját övező vitákkal kapcsolatban úgy vélekedett: ezek a viták valójában nem Magyarországról, hanem Európáról szólnak. Mi nem bújunk el a viták elől, nem siklunk ki a kényes kérdések elől, nem akarunk a politikai korrektség mögé bújni. Élvezzük a demokratikus vitát, bár ennek ára van, nyilván kockázatokkal jár. „Vitatkozó Európára van szükség, mert nem világos, milyen jövő előtt állunk, döntéseket kell hozni, mert útelágazásokhoz értünk” – fogalmazott.
A magyar kormányfő bevallotta, a kilencvenes években attól tartott, hogy nem lesz több politikai izgalom az életében. A problémákra a megoldást a nyugati minták szolgáltatták. De 1998-ban rájött, hogy sok dolog bizonytalan lett, ráadásul több, nem demokratikus berendezkedésű ország lepipálta a nyugatot. – Intellektuálisan most legalább akkora a kihívás, mint a rendszerváltás éveiben, így ismét „életre galvanizáltuk magunkat” –fogalmazott Orbán, aki szerint a kétharmados győzelem mögött „nem a kiválóságunk áll, hanem sok szerencse és az ellenfelek gyengesége”.
Európának versenyképességi és adósságproblémai vannak, és ez alól Magyarország sem kivétel. Magyarországon például a teljes szja összegét hitelek törlesztésére kell fordítani – mondta. Növelni kell a versenyképességet, de eközben fenn kell tartani a társadalmi stabilitást. Hány olyan ország van, amely erre képes? – tette fel a költői kérdést. Terítékre került az európai demokratikus társadalomirányítás is: vajon a mostani demokratikus politikai menedzsment elég-e a változtatáshoz? Hogy lehet ezt hatékonyabbá tenni, de megtartva a demokráciát? – kérdezte. Magyarországon eközben modern nemzetépítés zajlik, és ebbe megpróbálják bevonni az embereket, bár ez nem könnyű. A politikai vita túl heves, de ez a magyarok vérmérsékletéből adódik. „Ne tévessze meg őket, hogy éles viták vannak, most születnek meg a nagy dolgok. Ha nincs vita, akkor nem is történik semmi fontos” –fejezte be beszédét a miniszterelnök.
Orbán kérdésre válaszolva cáfolta, hogy megkurtította volta az alkotmánybíróság jogkörét, szerinte épp most van jó helyen a testület. Szerinte Magyarország európaiságát sem lehet kétségbe vonni, hiszen ide irányul a kereskedelmünk 75 százaléka. Ami pedig a befektetői bizalmat illeti, egyértelműen fogalmazott: a termeléssel foglalkozó német cégek az új gazdaságpolitika nyertesei, a szolgáltatói szektor viszont a vesztesek közé tartozik. Ez nem bizonytalanság, hanem biztos rossz hír, mert abban a világban, amit mi építünk, ez a hely jut csak nekik – mondta.
