Angela Merkel hétfőn telefonon érdeklődött Enrico Letta olasz miniszterelnöknél, hogy miképpen tudhatja biztosítani a kormány működőképességét. Németország – hangsúlyozta Merkel szóvivője - az itáliai helyzet stabilitásában érdekelt. Mint az El País napilap jelentette, Mariano Rajoy spanyol kormányfő ugyancsak annak a reményének adott hangot, hogy Itália mielőbb megoldja belpolitikai problémáit. A kialakult helyzet ugyanis az egész Európai Uniót, az eurót érinti – hangsúlyozták Madridban.

A hétfői tőzsdei és annak következtében politikai szinten is bekövetkezett nyugtalanságot Silvio Berlusconi volt kormányfőnek, a Szabadság Népe párt (Pdl) fejének az a döntése idézte elő, hogy először a párt képviselői és szenátorai jelentették be egységesen, lemondanak mandátumukról, ha a szenátus mandátumvizsgáló bizottsága október 4-én megvonná Berlusconi szenátusi tagságát, s ilymódon nem mentesülhetne az olasz semmitőszék által adócsalás miatt jóváhagyott büntetésétől. Ráadásul a Letta-féle koalíciós kormány öt Pdl-es minisztere is közölte, hogy lemondanak tárcájuk vezetéséről.

Hétfőn Berlusconi magára vállalta a döntést a lemondásokról, miután több Pdl-es törvényhozó és legalább hárman a miniszterek közül is kifogásolták a kormányválságba vezető lépést egy olyan időszakban, amikor az eladósodott Itáliának éppen stabilitást kellene mutatnia a pénzpiacok megnyugtatására. Márpedig az egy éves házi őrizet vagy közmunka közötti választásra kényszerülő Berlusconi most kormányválság kirobbantásával, így új választások kényszerével fenyegetőzik. Hétfőn annyi engedményt tett, hogy a törvényhozás egy hétig még működhet, addig a legfontosabb gazdasági döntéseket meg lehet hozni, ám utána jöjjenek a választások. Az egykori pártját, a Forza Itáliát hívja harcba, hogy október 4-én, a szenátusi mandátumáról szóló döntés napján országszerte demonstrációk legyenek.

Berlusconi hétfői taktikázása a Reuters szerint nagyrészt annak tudható be, hogy a jobbközép Szabadság Népe (PdL) pártnak nemcsak három minisztere kérdőjelezte meg a stratégia helyességét, hanem legalább húsz szenátora kész szembefordulni a lemondási döntéssel, és kész lenne bizalmat szavazni az Enrico Letta vezette kormánynak a szerdára tervezett szenátusi és képviselőházi voksoláson. A Pdl-es miniszterek ugyan hétfőn hivatalosan is benyújtották lemondásukat, ám közös nyilatkozatban utasították vissza a Berlusconi család birtokolta Il Giornale napilap vádjait, miszerint hűtlenek lennének a pártelnökhöz, mert fenntartásaikat hangoztatták a döntéssel kapcsolatban. Berlusconi hétfőn azt állította, hogy “a miniszterekkel mindent tisztáztak”, amikor magára vállalta a lemondások ötletét. Annyi megjegyzést azért tett a döntése ellen “lázadozó” minisztereknek címezve, hogy “a szennyes ruhát a családban szokták kimosni”, azaz nem kellett volna a nyilvánosság elé kiteregetni az ellenvéleményüket.

A középbal Demokrata Párthoz (PD) tartozó Letta szerda délelőtt a szenátusban, délután a képviselőházban tart beszédet, melyet a frakciók felszólalásai követnek. A kormányfő ezek alapján dönt arról, hogy bizalmi szavazást kér-e vagy sem. Ha Letta a pártok válaszaiból már úgy érzi, nem élvez bizalmat, Giorgio Napolitano államfőhöz megy benyújtani lemondását - hangsúlyozta Dario Franceschini a kormány és a parlament közötti kapcsolattartásért felelős miniszter. A Corriere della Sera napilap szerint ha Letta nem kap bizalmat, Giorgio Napolitano államfő újabb szakértői kormányt nevezhetne ki.

A Demokrata Párt (PD) és a Mario Monti vezette centrum támogatta Letta-kormány a képviselőházban biztos többséget élvez. A játszma ismét (az örökös szenátorokkal és a szenátus nem szavazó elnökével együtt) 321 fős felsőházban dől el. A többséghez 161 szavazat kell: a PD és centrum jelenleg 137 szavazatban biztos. A hiányzó 24 voksot a Baloldal Környezet Szabadság (Sel), valamint az 5 Csillag Mozgalom (M5S) és a Pdl-nek a kormánybuktatást nem helyeslő disszidensei adhatnák.