"Az ajtó mindig is nyitva volt, és nyitva is marad a tárgyalások előtt, de az újabb tárgyalásokkal meg kell várni a vasárnapi népszavazást" - hangsúlyozta kormánya álláspontját ismertetve a kancellár, utalva arra is, hogy egy esetleges újabb segélyprogramról szóló tárgyalásokhoz nélkülözhetetlen a német parlament alsóházának jóváhagyása.

"Nem tehetünk mást, minthogy nyugalommal várunk, Európa elég erős" - fogalmazott Merkel. "Sokkal erősebb, mint öt évvel ezelőtt, az európai adósságválság kezdetekor volt" - tette hozzá, utalva arra, hogy ez a válság éppen Görögországban vette kezdetét.

A görög lakossághoz fordulva a német kancellár hangsúlyozta, hogy a görög nép "büszke nép" és rendkívül kemény napokat kell leküzdenie. Szavai szerint a görögök joga a vasárnapi referendum megtartása, az euróövezet többi 18 tagjának viszont joga van arra, hogy "arányos" választ adjon.

Merkel állást foglalt a kialakult adósságválság tárgyalásos rendezése mellett. Úgy vélte, Európa nem veszítheti el azt a képességét, hogy kész a kompromisszumra. Hozzátette ugyanakkor, hogy csakis olyan kompromisszumról lehet szó, amelynek keretében az előnyök túlsúlyban vannak a hátrányokkal szemben.

"Egy jó európait nem az jellemez, hogy minden áron a megegyezést keresi. Azt szeretném, hogy a válságból megerősödve kerüljünk ki" - jelentette ki.

Merkelnél keményebben fogalmazott Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, aki kijelentette: Európa nem hagyja magár a görög embereket, de nem tűrheti a görög kormány zsarolását.

A miniszter szerint ha Európa engedményeket tenne Athénnak, az jelzés lenne a nacionalisták számára és végzetes következményekkel járhatna. A nyertesek ebben az esetben az európai szélsőjobboldali erők lennének, nem pedig Európa polgárai - mondta Gabriel.
A legélesebb bírálat Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter részéről hangzott el a Ciprasz-kormány címére. Az Eurócsoport egyik legtekintélyesebb miniszterének tartott Schäuble szerint az idén januári hatalomra kerülése óta Alekszisz Ciprasz és kormánya nem tett mást, mint megszegte a korábban vállalt kötelezettségeket. Úgy vélte, a helyzet drámai módon romlott a Ciprasz vezette baloldali kormány hatalomra lépése óta.

"Nem tudjuk, hogy megrendezik-e a vasárnapra kitűzött referendumot vagy nem, és nem tudjuk, hogy az emberek támogatják-e azt vagy nem. De senki nem várhatja el, hogy a mostani helyzetben tárgyalásokat folytassunk a görög kormánnyal" - fogalmazott Schäuble. "Most várnunk kell, és meglátjuk, mi történik Görögországban" - tette hozzá.

A nemfizetés is csődesemény

Szerdán délelőtt az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSF)is ismertette álláspontját. Szerintük csődeseménynek minősül, hogy Görögország nem fizetett időben a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).

Az EFSF vezérigazgatója a nap folyamán tájékoztatni fogja az eurózóna pénzügyminisztereit, s három lehetséges lépés közül tesz majd javaslatot valamelyikre. Vagy felmondják Athénnal a hitelszerződést, és azonnal követelik a teljes tartozást, vagy ebben a konkrét esetben visszavonhatatlanul lemondanak erről a jogukról, vagy elhalasztják a döntést.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a brüsszeli testület a harmadik lehetőséget támogatja, hogy az EFSF egyelőre ne éljen a szerződésből fakadó jogaival, egyelőre ne hozzon döntést.

Az első lehetőség gyakorlatilag a kegyelemdöfést adná meg a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögországnak. Az EFSF - rajta keresztül gyakorlatilag az eurózóna tagállamai - Athén messze legnagyobb hitelezője, 2012 óta 130 milliárd euró kedvezményes kölcsönt folyósított Görögországnak, ami a hellének bruttó hazai termékének csaknem háromnegyede. Emellett valószínűleg végleg elzárná annak lehetőségét, hogy Görögország az euróövezet immár intézményesített mentőalapjából, az Európai Stabilitási Mechanizmustól további forrásokhoz jusson, ahogyan arról a görög kormány tárgyalni szeretne.

Miután Athén a pénzpiacokról nem tud pénzhez jutni, az IMF-től sem, amíg nem rendezi hátralékát, az ESM-támogatás lehetőségének elvágása gyakorlatilag a görög állam külső finanszírozási forrásainak végletes leszűkítését jelentené.
Hitelminősítők már a múlt héten közölték, hogy ők nem tekintik csődeseménynek, ha Görögország nem fizet az IMF-nek, mert számukra csak a magánhitelezők felé fennálló kötelezettségek teljesítése számít, a hivatalos, államközi hitelek késedelembe esése nem.

A Görögország rendelkezésére bocsátott második mentőprogram kedden véget ért, meghosszabbítását az eurózóna pénzügyminiszterei kedd este végleg elutasították, miután hónapokon át nem sikerült megállapodni Athénnal a cserébe meghozandó reformintézkedésekről. Dombrovskis elmondta, hogy ennek kifutásával Görögországnak új megállapodást kellene kötnie, új feltételekkel. Elmondta ugyanakkor, hogy a bizottság ajtaja nyitva van, készek tárgyalni, de a megállapodáshoz a görögök részéről is konstruktív hozzáállásra van szükség.

Dombrovskis kijelentette: bármi történjék is Görögországban, meggyőződése, hogy a gazdasági és monetáris unió képes megbirkózni a következményekkel.