„El kell fogadnunk a valóságot, a vágyálmok ideje lejárt. Úgy kell a helyzetre tekinteni, ahogy van" - fogalmazott a kancellár. Mint mondta, az uniós vezetők egyetértettek abban, hogy a brit unióból való kilépés tárgyalásaira nem kerülhet sor addig, amíg Nagy-Britannia nem aktiválja az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének a tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét. Az uniós vezetők világossá tették, hogy ennek megtétele nem húzható sokáig - tájékoztatott a kancellár. Hozzátette: a tárgyalások során messzemenőkig ragaszkodni kell az unió érdekeihez. Hangsúlyozta, hogy az uniónak határozottan kell fellépnie a brit kilépés miatt aggódó uniós piac megnyugtatása érdekében. „A világ nem vár, késznek kell lennünk a cselekvésre" - fogalmazott. Kijelentette: nincs ok arra, hogy leálljanak a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) elnevezésű szabadkereskedelmi egyezmény tárgyalásai az Egyesült Államokkal. A keddi ülésnap tárgyalásai során minden tagállami vezető - beleértve Nagy-Britanniát is - a tárgyalások folytatása mellett érvelt - mondta.

Merkel beszámolt arról, hogy a David Cameron brit kormányfővel először ültek tárgyalóasztalhoz az uniós tagságot elutasító brit referendum óta, és mindenki érezte, hogy ez vízválasztó pillanat. A brit kormányfővel folytatott tárgyalások feszült hangulatban folytak, amelynek folyamán Cameron nyilvánvalóvá tette, hogy más eredményt várt a népszavazástól - mondta a német kancellár.

Francois Hollande francia államfő szerda hajnali tájékoztatóján kijelentette: „Ha nincs szabad mozgás, nincs belső piac sem." Kilépésével Nagy-Britannia nem férhet hozzá automatikusan az európai egységes belső piachoz, ahhoz Norvégiához hasonlóan el kell fogadnia a szabad mozgásra vonatkozó szabályozást - fejtette ki.

„A döntés megszületett, ugyanakkor az Egyesült Királyság nem válogathatja ki azt, ami számára kedvező az Európai Unióval követendő új együttműködésből. Nem hagyható, hogy a tőke és az áru szabad mozgása, a szolgáltatások szabadsága, végül pedig az emberek szabad mozgása elmaradjon. Ez nem működik így. Vagy érvényes mind a négy szabadságjog vagy egy sem. A szabály az szabály" - hangsúlyozta Hollande, hozzátéve, nem Nagy-Britannia, vagy a brit nép megbüntetéséről van szó, amikor az unió érdekeit szem előtt tartva érvel és hoz döntést az Európai Unió.

Kiemelte: a brit referendumot követően az újrakezdésen kell gondolkodnia Európának. Gyors intézkedéseknek kell követniük egymást, de Európa elég erős és képes legyőzni ezt a kihívást - tette hozzá Hollande.

Cameron ezzel párhuzamosan a maga részéről úgy nyilatkozott, az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak a lehető legszorosabb viszonyt kell kialakítania, miután az előző heti népszavazáson a brit szavazók többsége a közösségből való kilépést választotta. Sajtótájékoztatóján a brit kormányfő hangsúlyozta, rendkívül „konstruktív, nyugodt és megértő" légkörben zajlott az uniós csúcsvezetők kedd esti egyeztetése.

Cameron úgy fogalmazott, sajnálja, hogy ilyen végeredménnyel zárult a szigetország uniós tagságáról tartott múlt csütörtöki referendum, azonban nem bánta meg annak kiírását. „Bárcsak megnyertem volna a népszavazást, szomorú vagyok emiatt" - fogalmazott a miniszterelnök, aki a referendum másnapján bejelentette lemondási szándékát. Hozzátette, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel azon lesz, hogy szoros kapcsolatot alakítsanak ki az Európai Unióval.

„Miközben a lehető legjobb kapcsolatra törekszünk, lehetetlen lesz megőrizni minden előnyét az uniós tagságnak annak bizonyos költségei nélkül" - mondta. A brit kormányfő kiemelte, hogy a kiválási folyamat lezárultáig az Egyesült Királyság továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagjának számít, annak minden jogával és kötelezettségével. Nem tudta viszont megmondani a pontos idejét, hogy mikorra várható a kilépési szándék hivatalos bejelentése.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy az uniós vezetők megértik, ha a londoni kormánynak szüksége van némi időre, mielőtt kezdeményezné az Egyesült Királyság EU-tagságának megszüntetését célzó eljárást. Tusk újságírók előtt hangsúlyozta, bár a felek mindegyikének érdeke a szigetország kiválási terveinek mielőbbi pontosítása, jogilag ez az egyetlen járható út, ami azt jelenti, hogy az uniónak szükség esetén türelmesnek kell lennie. „Ha több időre van szükségük, várnunk kell" - figyelmeztetett. Az Európai Tanács elnöke nyugodtnak és kellemesnek nevezte a kedd esti tanácskozást, amelynek során a brit miniszterelnök huszonnyolcas körben ismertette a referendum végeredményét és a nagy-britanniai helyzetet.

Az Európai Bizottság elnöke ugyanakkor leszögezte, az Egyesült Királyságnak nincsenek hónapjai elmélkedni, mihamarabb cselekednie kell. Sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker kijelentette, azt még valahol megérti, hogy a bennmaradási kampányt vezető Cameron időt akar nyerni, azt viszont már nem, hogy a Brexit-kampány vezetői miért nem tudják elmondani, hogy pontosan mit akarnak. „Azt gondoltam, hogy ha valaki a kilépést tervezi, akkor rendelkezik is valamifajta tervvel (...), nekik azonban nincsenek ilyen terveik" - vélekedett a bizottság elnöke. Mint mondta, arra számít, hogy a brit kormány röviddel azután megkezdi a kiválási folyamatot, hogy szeptemberben megválasztják Cameron utódját. Ha a bennmaradást pártoló táborból fog kikerülni az új kormányfő, akkor az eljárás megindításának a kinevezés után legfeljebb két héttel meg kell történnie, ha viszont Brexit-párti miniszterelnöke lesz az Egyesült Királyságnak, akkor már a kinevezés másnapján - hangoztatta Juncker. Hozzátette, addig mindazonáltal nem lehet szó a tárgyalások megkezdéséről, amíg az ország nem aktiválja az Európai Unió Lisszaboni Szerződésének a tagállamok kilépését szabályozó 50. cikkelyét.

Szerdán már csak a bennmaradó 27 tagország vezetői maradnak Brüsszelben, hogy informális tanácskozásukon a britek kilépésének következményeiről és a kiválási folyamatról egyeztessenek. Emellett a tanácskozás résztvevői a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről is tárgyalni fognak.