A német kancellár 2015 első negyedévében látogathat Magyarországra – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az MTI-nek kedden Berlinben, a német kancelláriaminiszterrel folytatott megbeszélése után. Német részről „kifejezetten érdeklődés mutatkozott”, hogy miért állt le az Ukrajnába irányuló magyarországi gázszállítás.
Hozzátette, hogy Peter Altmaier folyamatos munkakapcsolatot ajánlott fel a Miniszterelnökségnek és személyesen neki is, ami jó jel a következő négy évre.
A közvetlen egyeztetés fő témái a közigazgatás, a magyarországi államreform, az energetika, az ukrán válság és a hírszerzés lesznek a következő időszakban. A Kancellári Hivatal és a Miniszterelnökség egy konzultációs rendszert is kialakít a vitás kérdések és a magyar kormány olyan intézkedéseinek megtárgyalására, amelyek „különösen érdeklik a német közvéleményt vagy a német kormányt" – fejtette ki Lázár. Elmondta, hogy német kollegája segítségét kérte az államreform folytatásához. A támogatást a kancelláriaminiszter mellett működő szakértői testület nyújthatja, amely a német közigazgatás és kormányzati igazgatás korszerűsítésén dolgozik – mondta a miniszter.
Lázár megbeszélést folytatott a kancellária polgári és katonai hírszerző szolgálatokat felügyelő államtitkárával is, Klaus-Dieter Fritschével. Elmondta, hogy megállapodtak a magyar és a német szolgálatok együttműködésének erősítésében, ami „új minőséget adhat az egyébként is jó partnerségnek". Hangsúlyozta, hogy a németek nagyon nyitottak és kifejezetten érdekli őket a térség. Magyarország az ukrán válság és a Balkán közelsége miatt „jó stratégiai partnere lehet a német hírszerzésnek" – mutatott rá Lázár.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter tárgyalt Merkel Európa-ügyi főtanácsadójával, Nikolaus Meyer-Landruttal is. A találkozón áttekintették az energetikai és klímavédelmi kérdésekkel foglalkozó októberi európai uniós csúcstalálkozó témáit. A megbeszélés révén „az a reményünk lehet, hogy Németország támogatja a Magyarország számára kiemelten fontos energetikai szuverenitás ügyét", vagyis azt az elvet, hogy a tagországok szabadon, saját hatáskörben határozhatják meg, miként érik el a károsanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozó uniós célokat – mondta Lázár.
Kitértek az európai energiahálózatokat összekötő úgynevezett interkonnektorok fejlesztésének ügyére is, amellyel kapcsolatban Lázár János hangsúlyozta, hogy magyar kormány meggyőződése szerint „az Európai Unió nagy adóssága, hogy sem észak-déli, sem nyugat-keleti irányban nem épültek ki azok a vezetékek, amelyek Ukrajnán kívül földgázt szállíthatnának Magyarországra".
A magyar kormány „sérelmezi, hogy sem Románia, sem Horvátország nem tesz eleget az ilyen vezetékek építésére és üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségének, és sérelmezi, hogy az Európai Unió nem vesz részt elég hatékonyan mindennek a finanszírozásában és kiépítésében, aminek következtében ki vagyunk szolgáltatva az ukrajnai vezetéknek, amelyen keresztül csak orosz gázt vehetünk" – mondta Lázár János.
Hozzátette, német partnerével megállapodtak abban, hogy az ügyet mint energiabiztonsági kérdést az októberi uniós csúcs fő napirendi pontjai közé emelik. A kancellár Európa-ügyi főtanácsadójával az ukrajnai válság magyarországi hatásait is áttekintették. Ezzel kapcsolatban „kifejezett érdeklődés mutatkozott" az iránt, hogy miért állt le az Ukrajnába irányuló magyarországi gázszállítás – emelte ki a miniszter. Tájékoztatta német partnerét, hogy Magyarország számára kulcskérdés, hogy a tél előtt megfelelő mennyiségű földgáz álljon rendelkezésre, és ameddig a magyarországi tározók nincsenek teljesen feltöltve, addig „nincs lehetőségünk arra, hogy bárki másnak segítséget nyújtsunk".
Hangsúlyozta, Németországnak és Magyarországnak egyaránt fontos érdeke, hogy mielőbb megállapodást érjenek el az ukrajnai orosz földgázszállításokról az Európai Bizottság közvetítésével zajló ukrán-orosz tárgyalásokon.
Elmondta, hogy valamennyi partnere előtt világossá tette, hogy Magyarország számára Ukrajnában „az ott élő magyar kisebbség a legfontosabb".
