Merkel az interjúban arról beszél, hogy az NDK-ban élve, a diplomáciai kapcsolatok hiánya miatt kezdő tudósként nem tudott együttműködni izraeli kollégáival. A diplomatikus hangvételű interjú hosszan beszél Németország és Izrael közös értékeiről, a demokrácia melletti elköteleződéséről, Merkel hangsúlyozza, hogy Izrael a térség egyetlen demokráciája és ez közelebb hozza Németországhoz, „Nem vagyunk semlegesek" – hangsúlyozta. Elutasítja az izraeli termékek bojkottját és elfogadhatatlannak tartja vélt párhuzamok felfedezését Izraelnek a palesztinokhoz fűződő viszonya és a holokauszt között.

Továbbra sem ért egyet ugyanakkor a német kancellár Izrael telepbővítési politikájával. Úgy látja, hogy a legitim Izrael-kritika akkor válik antiszemitizmussá, ha egy-egy döntés helyett egy népet kezdenek el bírálni, illetve felruházni negatív tulajdonságokkal. Az iráni atommegállapodást illetően úgy látja, hogy bár Irán gyakran hangsúlyozott álláspontja Izrael elpusztításáról elfogadhatatlan, azt kellett mérlegelni, hogy jobb-e a megállapodás, mint ha fennmaradna az eddigi helyzet és szerinte összességében több érv szól a paktum mellett, ha pedig Irán nem tartja be, amit vállalt, vissza fognak térni a szankciók politikájához.

Merkel szerint a szíriai polgárháborúban nem lehet eredményt elérni kizárólag katonai közbelépéssel, szükség van a válságkezelés politikai kereteinek kidolgozására is, ehhez pedig a regionális hatalmak bevonása is elkerülhetetlen az Egyesült Államok és Oroszország mellett, Németországnak pedig lehetőségeihez képest kell részt vennie a közös erőfeszítésekben.

A menekültválsággal kapcsolatban is hangsúlyozta, hogy a problémákat a gyökerüknél kell kezelni, a már megindult menekülteknek pedig a német alkotmánnyal és a nemzetközi jogi előírásokkal összhangban védelmet kell nyújtani és vallásszabadságot biztosítani számukra, ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy minél gyorsabban megtanuljanak németül és a vallási fundamentalizmus sem tolerálható.