Angela Merkel a német kormány portálján szombaton megjelent szokásos heti videóüzenetében kiemelte, hogy az EU nagy feladatok előtt áll, ezek között pedig „a legeslegfontosabb" az, hogy a fiatalok munkához jussanak.

Döntő jelentőségű a digitális gazdaság fejlődésének elősegítése is, ezért jövőre el kell fogadni az Európai Bizottság (EB) német tagja, a digitális területért felelő Günther Oettinger irányításával készülő távközlési intézkedéscsomagot és az új adatvédelmi irányelvet - tette hozzá a német kancellár.

Angela Merkel jó döntésnek nevezte, hogy a nagy tapasztalatokkal rendelkező Európai Beruházási Bank hangolja össze az EB elnöke, Jean-Claude Juncker által novemberben bemutatott beruházásösztönző programot, és kifejezte reményét, hogy annak révén végrehajtanak olyan infrastrukturális fejlesztéseket – mindenekelőtt a szélessávú internet infrastruktúrájának kiépítését –, amelyek eddig „nem igazán jöttek lendületbe".

A több mint 300 milliárd euró megmozgatását előirányzó program fontos elem, „de nem az egyetlen" – tette hozzá a kancellár, kiemelve, hogy a bürokrácia csökkentésére is törekedni kell uniós és tagállami szinten egyaránt.

Agela Merkel aláhúzta a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) nevű szerződés – az EU és az Egyesült Államok készülő szabadkereskedelmi megállapodása – jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a megkötendő szerződés következményeként nem lépnek érvénybe a jelenlegi uniós szabványoknál – például fogyasztóvédelmi előírásoknál – gyengébb, a polgárokat kevésbé védő szabályok. Hozzátette, hogy erősíteni kell a tárgyalási folyamat átláthatóságát és biztosítani kell, hogy a megállapodás valóban hozzájáruljon a munkahelyteremtéshez és a gazdasági kibontakozáshoz.

Kiemelte, hogy az EU-nak jó és partneri kapcsolat kialakítására kell törekednie Oroszországgal, ezért érdemes lenne tárgyalásokat kezdeni kereskedelmi kérdésekről az „Eurázsiai Unióval", vagyis az Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Örményország részvételével 2015. január 1-jével létrejövő Eurázsiai Gazdasági Szövetséggel.

A tárgyalások révén világossá válna, hogy az Ukrajnával, Grúziával és Moldovával kötött társulási szerződés „nem Oroszország ellen irányul, hanem a gazdasági térségek szorosabb összekapcsolását szolgálja" – mondta Angela Merkel.

Hozzátette: „nagyon fontos", hogy az EU egységesen lép fel az ukrán válság ügyében, és a válság diplomáciai megoldására törekszik a jogsértések világos megnevezése mellett. Most „ismét megpróbálkozunk azzal, hogy mégiscsak megvalósuljanak a minszki megállapodás előírásai" – jegyezte meg, utalva a fegyvernyugvásról és a frontvonal mentén harminc kilométer széles sávban létrehozandó úgynevezett ütközőzónáról szóló szeptemberi megállapodásra.