- Nem szalaszthatjuk el az esélyt – jelentette ki Catherine Ashton szóvivője, miután az EU kül- és biztonságpolitikai biztosa fogadta a szerb és a koszovói elnököt. Ivica Dacsics kedden – 2011 óta nyolcadik alkalommal – találkozott Brüsszelben Hasim Thacival. A keddi megbeszélés – amely elsősorban a Koszovóban élő szerbek autonómiájáról szólt – túlmutat Szerbia és az általa önálló államként el nem ismert Koszovó viszonyán: alapvetően befolyásolja az EU április közepéig elkészítendő, Szerbiáról szóló jelentését, amely nyomán eldől, hogy Belgrád megkezdheti-e nyáron csatlakozási tárgyalásait Brüsszellel. Szerbia tavaly márciusban kapta meg a tagjelölti státuszt, ám a megbeszélések elindításának időpontja még ismeretlen.

Ashton először külön-külön találkozott a felekkel, majd egy háromldalú megbeszélés után újra egyenként vonult el a belgrádi és pristinai vezetés képviselőivel. Elemzők szerint sikerül majd tető alá hozni egy olyan elvi megegyezést, amelyet ugyan nem pecsételnek meg írásos dokumentummal, de továbblépést jelent a részletek kidolgozásához.

Bár az EU mellett a két érintett fél is nagy reményeket fűz a keddi találkozóhoz, egyelőre távol állnak az álláspontok: Belgrád önálló rendőrség és bíróság létrehozását szorgalmazza a mintegy 120 ezer koszovói szerb számára, ugyanakkor Thaci kijelentette: a létrehozandó Szerb Községi Közösség nem ruházható fel olyan jogokkal, amelyek ellentétben állnak Koszovó alkotmányával. Márpedig Belgrád mindenképp elvárja, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás a szerb közösség hatáskörében maradjon az ötvenezer szerb lakta Észak-Koszovóban és az 1,8 milliós, albán többségű egykori szerbiai tartomány többi részén fekvő szerb enklávéban.

Belgrád ugyanakkor nagy lépést tett azzal, hogy Dacsics az idén kimondta: tudomásul kell venni, hogy Koszovó a gyakorlatban nem Szerbia része. Igaz, a Szerb Szocialista Pártot (SPS) vezető kormányfő – aki a kisebbik partnert képviseli a mérsékelt nacionalista Szerb Haladó Párttal (SNS) fenntartott koalícióban – egyelőre ódzkodik attól, hogy Koszovó elismerésének lehetőségéről szóljon, bár az autonómia biztosítása ebbe az irányba mozdítaná el Szerbiát. Mindez módot adna arra is, hogy Belgrád felszámolja az EU és Koszovó által is kifogásolt párhuzamos intézményeket, amelyek révén az 1260 négyzetkilométeres Észak-Koszovó a gyakorlatban Szerbia részeként éli életét.

A tárgyalás előtti napon Észak-Koszovó két településén is tüntetéseket tartottak a helyi szerbek, Belgrádot is figyelmeztetve, hogy óvakodjék a közösségüket veszélyeztető megállapodástól. Bár a felek kulcsfontosságúnak nevezik a találkozót, a belgrádi vezetés jelezte: ha nem lesz megállapodás, akkor újabb forduló következik, mert a megoldást mindenképp a tárgyalások útján látják elérhetőnek.