A merénylet megszervezőiként a kabuli kormány és az azt támogató nemzetközi erők ellen harcoló iszlamista tálibok jelentkeztek.

A minisztérium közleménye szerint "az ellenség" - ez a tálibok megnevezése a hivatalos szóhasználatban - két öngyilkos merényletet hajtott végre a tartományi tanács épületénél. Az első öngyilkos merénylő közvetlenül dél előtt a tanácsépület kapujánál repítette levegőbe robbanóanyaggal megrakott gépkocsiját és önmagát, megnyitva ezzel az utat három társa előtt az épületbe való behatolásra. A második az udvaron hozta működésbe a nála lévő robbanószerkezetet. A másik két terroristát a rendőrség lelőtte, mielőtt felrobbanthatták volna magukat - olvasható a közleményben. Szemtanúk arról számoltak be, hogy a fegyveresek az afgán hadsereg egyenruháját viselték.

Ahmad Vali Karzai, a tartományi tanács elnöke - Hamid Karzai államfő fivére - közölte újságírókkal, hogy törzsi vezetők tanácskoztak az épületben, amikor a merénylet történt. Ő is ott volt a tanácskozáson, de öt perccel a támadás kezdete előtt elhagyta a tanács hivatali épületét. Úgy vélekedett: ő volt a támadás tulajdonképpeni célpontja. Egy tálib szóvivő nem erősítette meg Karzai feltételezését. A tartományi kormányzat egész épületegyüttese célpont volt a támadásban - mondta mobiltelefonon nyugati tudósítóknak.

Karzai közlése szerint a négy támadón kívül hét civil és hat rendőr van a halálos áldozatok között. Meghalt a tartományi tanács oktatási osztályának vezetője és egészségügyi osztályának helyettes vezetője is.

Hatvan tálib fegyveres esett el az utóbbi három nap csatározásaiban, megfigyelők szerint lehetséges, hogy erre akart válaszolni a kandahári merénylettel a fanatikus szunnita muzulmán szervezet.

Kandahár az iszlám fundamentalista tálib mozgalom bölcsője volt, térsége napjainkban az iszlamista lázadók egyik fellegvára. A tálibok 1996 és 2001 között irányították Afganisztánt, hatalmukat az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció döntötte meg. Az iszlamista lázadók gyakran támadnak kormányzati célpontokat is, az afgán biztonsági erőkön és a külföldi katonákon kívül.

Az utóbbi két évben a 75 ezer külföldi katona jelenléte ellenére is felerősödött Afganisztánban az iszlamista lázadás. A tálib fegyveresek az ország déli és keleti részén a legaktívabbak, de tavaly óta egyre nagyobb támadásokkal nyomulnak előre a főváros, Kabul irányába.

Nyugati politikusok körében felerősödtek azok a félelmek, hogy az ázsiai ország - a külföldi csapatok tervezett megerősítése ellenére - újra el fog merülni az anarchiában. Az Egyesült Államok további 17 ezer katonát és négyezer kiképzőtisztet vezényel Afganisztánba az ottani augusztusi elnökválasztás előtt, és Barack Obama amerikai elnök külpolitikai prioritásnak nyilvánította az afganisztáni szélsőségesek elleni harcot.