Két héten belül a harmadik eurócsoport-ülést tartották az övezet pénzügyminiszterei Christine Lagarde IMF-vezér részvételével Görögországról. Az IMF azt szorgalmazta, hogy az eurózóna kormányai és az Európai Központi Bank (EKB) engedjék el a görög adósság egy részét, ám ezt a politikusok elfogadhatatlannak tartották, tekintve, hogy így az adófizetők veszítenek Görögország megmentésén. Ez egyelőre lekerült a napirendről, legalább a jövő évi német választásokig.

A tizenkét órás tárgyalás után az eurócsoport úgy döntött, hogy négy részletben átutalja Görögországnak a második mentőcsomag 44 milliárd eurós részét. Az első részlet december 13-án indulhat, miután a német, a finn és a holland parlamentek rábólintottak. Görögországban a kormány megkönnyebbüléssel fogadta a hírt. Ha minden jól megy, a görög államot 2014 vége előtt nem fenyegeti újra csőd.

A hitelezők megegyeztek abban, hogy az eredeti 120 százalék helyett GDP-arányosan 124 százalékos államadósságot kell elérni 2020-ra, és 110 százalékot 2022-re; ez utóbbi feltételezhet egy adósságelengedést az európai kormányok részéről középtávon. Jelenleg a GDP 190 százaléka körül mozog a görög államadósság.

További könnyítéseket is kaptak a görögök. A kedd hajnalban kialkudott intézkedéscsomag részeként 15-ről 30 évre halasztották a kétoldalú és az átmeneti mentőalapból (EFSF) származó hitelek lejártát. Elhalasztották tíz évvel a második mentőcsomag kölcsönei után fizetendő kamatok megtérítését is. A görögöknek emellett egy százalékkal alacsonyabb kamatot kell majd fizetniük az első mentőcsomag kölcsönei után (ezt az eurózóna kormányai bilaterális alapon nyújtották, így itt valószínűleg pénzt vesztenek egyes államok, például Olaszország és Spanyolország). A kormányok és az Európai Központi Bank pedig visszajuttatja Athénnak a kamatokon szerzett nyereséget, ez körülbelül 11 milliárd euró.

A csomag legnagyobb arányú, de legbizonytalanabb része az, hogy Görögország visszavásárolja  magánkézben lévő maradék adósságát erősen nyomott áron, mert olcsóbban tud megszabadulni tőle, mintha lejáratukkor kellene fizetni értük. Egyelőre nem világos, honnan szerezné Athén ehhez a pénzt. A görög kötvények ára a híresztelések miatt emelkedik már egy ideje, ami kétségessé teszi az akció sikerességét. Lagarde a hajnali sajtótájékoztatón leszögezte: az akciónak sikeresnek kell lennie, mielőtt az IMF utalni tudja a mentőcsomag részletének rá eső, 10 milliárd eurós részletét.

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az eurócsoport által felvázolt lépések éppen csak arra elegendők, hogy a görög állam túléljen, a „víz felett tartsa a fejét” – de munkahelyteremtésre, a gazdasági növekedés ösztönzésére semmilyen mozgástere nem marad. Így viszont nehéz lesz lefaragni a hatalmas adósságállományt. S a most összetákolt csomag messze van attól a végleges megoldástól, amelyet Lagarde szeretett volna elérni.

Athéni élelmiszerüzletben. Egyre kevesebb euróból gazdálkodnak a vásárlók