Menekülés válságból a háborúba
A gazdasági válság árnyékában egyre több fiatal adja fejét katonásdira az Egyesült Államokban. A jelentkezők legtöbbje azért dönt így, mert kevés és egyre csökken a munkalehetőségek száma, amihez képest vonzó perspektívának tűnik a hadsereg által kínált stabil fizetés, és nem mellesleg a státuszt kísérő sok kedvezmény.
Az újra feltámadó érdeklődésben ugyanis kulcsszerep hárult a G. I. Bill néven elhíresült új törvényre is, amely szerint három évnyi szolgálat után állami támogatású felsőoktatás illeti a katonákat. Csábító volt az is, hogy Irakban visszaesett az áldozatok száma.
Bár a szárazföldi erőknek, ha nyögvenyelősen is, de 2006 óta sikerült elérniük a kívánt létszámot, az Irakban éppen akkor vérfürdőbe torkolló beavatkozás sok potenciális jelöltet elriasztott a hadseregtől, amelynek enyhítenie kellett a felvételi követelményeken. Ez viszont azzal járt, hogy hígult a színvonal. Egy 2003-as adat szerint a hadsereg aktív szolgálatot teljesítők 94 százalékának volt középiskolai végzettsége, ami 2007-ig 82 százalékra csökkent, de a nagy ínségben a büntetett előéletű vagy az egészségügyi vizsgán épp hogy csak átjutó jelentkezőkre is rábólintottak a sorozóbizottságok. A jelentkezési korhatár a hadseregbe 42 év – ezt 2006-ban emelték fel 35-ről épp azért, hogy többen is átférjenek a rostán.
A Pentagon szerint a szárazföldi erők 2004 után először tavaly múlták felül az előírt felvételi kvótákat. A szárazföldi haderő ötszázzal lépte az előírt nyolcvanezer főt, de egy-két tucattal a haditengerészet, a tengerészgyalogság és a légierő is átlépte a kívánt határt. Októberben, novemberben és decemberben – az első pénzügyi negyedévben – a toborzóirodák több mint 21 ezer új regrutát soroztak be.
A hadi karrier vonzásával éles kontrasztban áll, hogy a seregben soha annyi katona nem lett öngyilkos, mint tavaly. 2008-ban 143 amerikai katona vetett véget önkezével az életének, felülmúlva az egy évvel korábbi rekordot, 115 katona lett öngyilkos, de már ez az adat is rekordnak számított.
A riasztó adat Peter Chiarelli, a hadsereg egyik tábornoka szerint annak tulajdonítható, hogy az iraki és az afganisztáni beavatkozás miatt megnövekedett a stressz a seregben; a katonáknak gyakrabban, és több időre kell külföldi bevetésen részt venniük.
Az öngyilkos katonák kétharmada olyanok közül került ki, akik éppen külföldön állomásoztak, vagy korábban teljesítettek szolgálatot külföldön.