Menekülés éhezésből az éhezésbe
Információszerzés, felderítés – a The Guardian szerint e megbízatással küldte a londoni kormány Észak-Irakba a brit hadsereg különleges egységét, az SAS-t. A brit kommandósok előtt már a Szindzsár-hegyre érkeztek amerikai különleges erők is, a Pentagon szerint egy alig húszfős szakasz. Feladatuk annak felmérése, hogy mennyien vannak és milyen segítségre szorulnak az Iszlám Állam (IS) dzsihadista fegyveresei elől a hegyekbe menekült jazidiak és más üldözött vallási kisebbségek – írta az AFP.
– A helyszínre küldött egységünk szerint sokkal kevesebben rekedtek a Szindzsár-hegyen, mint ahogy attól tartottunk. Ennek oka, hogy az amerikai légierő és a kurd biztonsági erők érzékeny csapásokat mértek az IS milicistáira, illetve sok jazidinak sikerült elmenekülnie a hegyről. Akik maradtak, azok továbbra is kapják a levegőből ledobott élelmiszercsomagokat és vizet – közölte John Kirby ellentengernagy, hozzátéve: az időközben a kurd autonóm terület fővárosába, Erbilbe visszatért amerikai kommandósok nem bocsátkoztak semmilyen harci cselekménybe. Barack Obama elnök csütörtökön méltatta az IS Szindzsár-hegyi bázisa elleni akciót, amellyel sokak életét mentették meg. Ígérte a légitámadások folytatását a dzsihadisták állásai ellen.
 |
| Jazidi menekültek egy teherautó platóján Rodi Said / Reuters |
A kurd területen létesített menekülttáborokban azonban változatlanul súlyos a helyzet. – Éheztünk a hegyekben, éhezünk itt is – idézett az AFP egy Khodar Huszein nevű férfit. Az amerikaiak mellett immár az ausztrál légierő is részt vesz a segélycsomagok ledobásában. A Szindzsáron rekedt több ezer ember kimenekítése ugyanakkor teljesen más szintű katonai részvételt igényelne az Egyesült Államoktól – egy ilyen akcióhoz elengedhetetlen lenne a kimenekítési pontokat felállító, működtető és biztosító csapatok bevetése. Az ENSZ közlése szerint mintegy 15 ezer jazidi tartózkodik a polgárháború dúlta Szíria északkeleti részében lévő Newroz nevű menekülttáborban. Az észak-iraki helyzet szerepel az EU-tagállamok pénteki rendkívüli külügyminiszteri találkozóján is.
Miközben a párizsi Élysée-palota közlése szerint Franciaország már megkezdte a kurd biztonsági erőknek szánt fegyverszállításokat, a David Cameron vezette brit kormány más módon segít. A RAF, a Királyi Légierő gépei Kelet-Európából visznek majd nagy mennyiségű – szovjet/ orosz gyártmányú – lőszert és felszerelést az Iszlám Állammal harcoló kurd csapatoknak – írta a The Guardian. Az utóbbiak arzenáljában főleg Kalasnyikovok és más szovjet/orosz gyártmányú lőfegyverek vannak.
Több uniós tagállam is közzétette jobbára becsléseken alapuló információit az elmúlt hetekben arról, hogy állampolgárai és a területükön letelepedett külföldiek közül hányan harcolnak az iszlamista szélsőségesek oldalán Irakban és Szíriában. Magyarország – már ha vannak egyáltalán ilyen adatai – velük ellentétben titkolja őket.
A Népszabadság érdeklődésére a Terrorelhárítási Központ (TEK) azt közölte, hogy a nemzetközi együttműködésből származó adataik szerint „a harcok által érintett területeken több mint ezer uniós polgár tartózkodik, de a számuk elérheti akár az ötezret is.” Vannak köztük, akik „csak” humanitárius, illetve logisztikai segítséget nyújtanak a harcoló feleknek, de sokan közvetlenül is részt vesznek a harci cselekményekben. „Magyarország és a magyar állampolgárok biztonsága érdekében a Terrorelhárítási Központ is folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a fegyveres konfliktusokban érintett területeken zajló eseményeket – írta kérdéseinkre válaszul a TEK.
– A térségekben megforduló és onnan hazatérő állampolgárok ugyanis minden uniós tagország számára nagyfokú nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek” – tették hozzá. Némely országok, amelyeknek polgárai százas nagyságrendben harcolnak Irakban és Szíriában, már arra is figyelnek, hogy polgáraik lehetőleg el se jussanak a „forró övezetekbe”.
Magyarországon egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a magyar állampolgár, aki – a szövetséges fegyveres erőn kívül – nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevő idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt.
A TEK vezetői korábban elismerték: tudnak olyan magyarokról, akik megjárták az al-Kaida jemeni kiképzőbázisát. Akkori szakértői becslések szerint tízes nagyságrendű lehet a szélsőséges csoportokban harcoló magyarok száma. Eddig nem indult ellenük eljárás, vagy még nem tértek haza, esetleg nincs elég bizonyíték, vagy informátorai védelmében a terrorelhárítás halogatja a nyílt eljárás megindítását. (Fekete Gy. Attila)
