A papíralapú igazolvány a menedékkérő nevétől, arcképétől a kijelölt lakóhelyén keresztül a vallásáig egy sor adatot tartalmaz majd. Ezeket az "egy mindenkiért elve" alapján gyűjtik be, vagyis az országba belépő menedékkérővel kapcsolatba kerülő hatóságok az első "találkozáskor" rögzítik a számukra legfontosabb információkat, és feltöltik azokat egy központi adatbázisba. Így fokozatosan teljessé válik az illető fájlja, amelynek alapján elkészítik az igazolványt.

A másik fő alapelv, hogy igazolvány nélkül senki nem kaphat menekültügyi ellátást és nem tarthat igényt a menekültügyi eljárás lefolytatására. Ez érdekeltté teszi a menedékkérőket az igazolvány kiváltásában és megőrzésében - mondta a miniszter.

Az első igazolványokat februárban állítják ki, és az év közepére valamennyi menedékkérőnek lesz majd.
A hatóságok az igazolvány száma alapján hívhatják elő az adatbázisból az információkat, de valamennyi hatóság vagy intézmény csak a rá tartozó adatokhoz férhet hozzá.

Az igazolvány azért papíralapú, mert gyorsabban előállítható, mint egy intelligens kártya, az "intelligencia" pedig nem magában az igazolványban van, hanem a központi adatbázisban - mondta Thomas de Maiziere.

A dokumentum révén hatékonyabb lesz a menedékkérők tartományok közötti és tartományon belüli elosztása, hiszen mindenki csak az igazolványban megjelölt befogadóállomáson, szálláson veheti igénybe az ellátást, így véget lehet vetni a menedékkérők országon belüli áramlásának, a "szabad lakóhelyválasztásnak", amihez a menedékkérőknek nincs joguk.
Az igazolvány egyebek mellett az egészségügyi ellátás, az oktatás és továbbképzés, valamint az elhelyezkedés, a munkaerőpiaci integráció területén is hozzájárul ahhoz, hogy erősödjék a menekültügyi rendszer átláthatósága és hatékonysága - fejtette ki a miniszter.

Az új rendszer kialakítására és az igazolványok kiállítására 35 millió eurót irányoztak elő.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) vezetője, Frank-Jürgen Weise egyebek között hozzátette, hogy a jelenlegi, széttagolt rendszerben előfordul, hogy egy menedékkérőt négyszer is teljes körűen regisztrálnak, vagyis az ujjnyomatától a vércsoportjáig valamennyi lényeges adatát rögzítik négy különböző helyen. Ezt a gyakorlatot megszünteti az igazolványra és a központi adatbázisra épülő új szisztéma.

A BAMF vezetője újságírói kérdésre válaszolva a hivatalt érintő bírálatokkal kapcsolatban elmondta, hogy az utóbbi hónapokban elindított fejlesztések révén jelentősen javult a hivatal teljesítménye, például napi 1000-ról 1600-ra emelték a lezárt menekültügyi eljárások számát, az átlagos átfutási időt pedig a tavalyi 7,1 hónapról 5,2 hónapra csökkentették.

Ezeket az eredményeket azonban "felemészti", hogy minden eddiginél erősebb menekülthullám érte el Németországot, így egyelőre sokkal gyorsabban emelkedik a menedékkérők száma, mint amilyen ütemben javul a menekültügyi rendszer hatékonysága.

Thomas de Maiziere kérdésre válaszolva nem kívánta megerősíteni a bajor kormány keddi bejelentését, miszerint nyilvántartásba vették a menedékkérők regisztrációját szolgáló rendszerben (EASY) az idén érkezett egymilliomodik menedékkérőt. Felidézte, hogy az általa hétfőn ismertetett kimutatás alapján november végéig 964 574 ember adatait rögzítették az EASY-ben, és azt mondta, ezt az adatot tekintve "nem kell sok fantázia annak belátásához, hogy az idén elérjük az egymilliót". Hozzátette, hogy a kormány új statisztikát már nem közöl, hanem januárban ismerteti a 2015 egészére vonatkozó adatokat.