Müntefering és más vezető német szociáldemokrata politikusok egyaránt politológusokra, illetve választási szakértőkre hivatkozva azt hajtogatják: az EP-választás az alacsony részvételi arány miatt sem hasonlítható egy országos parlamenti erőpróbához. Az utóbbin a részvétel a német újraegyesítés óta 78-80 százalék körül szokott lenni, most vasárnap a szavazásra jogo-sultak mindössze 43,3 százaléka ment el voksolni.

Franz Müntefering

A választói érdektelenség azonban önmagában nem magyarázza a szociáldemokraták mélyrepülését. A gazdasági válság, a munkahe-lyek fenyegetettsége elvben szoci-áldemokrata politikának kedvezne, de a Steinmeier által felvállalt állami szerepvállalás és segítség-nyújtás sehogy sem tud „áttörni”. Több elemző viszont azt mondja: a gazdasági válság következményei egyelőre beláthatatlanok, így a mostani eredményből hiba lenne jósolni vagy következtetéseket le-vonni az őszi parlamenti erőpróba kapcsán.

Az viszont biztos, hogy pár hét leforgása alatt ez a második nagy pofon az SPD-nek: május 23-án a párt államfőjelöltje, Gesine Schwan a Szövetségi Gyűlés nevű elektori testületben egy „forduló” után ma-radt alul a köztársasági elnöki posztot betöltő, a polgári oldal által támogatott Horst Köhlerrel szemben. A német konzervatív pártok ugyan közel 38 százalékos eredményükkel magasan megelőzték a velük nagykoalícióban kormányzó szocdemeket, azonban a konzervatív oldaltól, különösen a CDU-tól jelentős számú szavazó fordult el. Angela Merkel kancellár pártjára majdnem hat százalékkal kevesebben szavaztak, mint 2004-ben. A külön induló CSU is vesztett, de közel sem annyit, mint tavaly szeptemberben, amikor a bajor tartományi választáson a keresztényszociális párt elvesztette jó négy évtizedes abszolút többségét.

Európa vezető gazdasági hatalmában a Merkel által „szociáldemokratizált”, s így balközép felé húzódó CDU-ból kiábrándulók, a szociális piacgazdaság klasszikus hívei nagy számban vo-nultak át az FDP-hez. A 11 száza-lékot szerző liberálisok közel öt százalékkal növelték szavazótábo-rukat. Guido Westerwelle, a német szabaddemokraták elnöke szerint a trend a polgári erőknek kedvez, s szeptemberben meglesz a CDU/CSU-val kötendő koalícióhoz szükséges többség. Kérdés persze, hogy a CDU-ról lemorzsolódók egy országos téttel járó választáson hova állnak.

A németországi EP-választás másik nagy győztesei a zöldek, a környezetvédők több mint 12 százalékkal megvédték 2004-es pozícióikat, és a képzeletbeli dobogó harmadik helyére állhattak fel. A Balpárt 7,5 százalékkal megismé-telte öt évvel ezelőtti eredményét, a demokratikus szocializmust hirdető párt a gazdasági válságból igazából nem tudott profitálni.

A közel 82 millió lakosú Németországban nem érezni igazán „protest-hangulatot”. A polgárok leginkább a szocdemeket büntetik, de nem jutalmazzák a gyakran demagóg Balpártot. A szélsőjobboldal az EP-választáson sem rúgott labdába. Vasárnap több tartományban rendeztek önkormányzati választásokat, az egykori NDK területén voltak olyan tele-pülések ahol az idegengyűlölő újbarna „nemzeti demokraták” jóval tíz százalék felett kaptak voksokat.