Megvédte a dróntámadásokat a leendő CIA-igazgató
Ahogy a New York Times írja, figyelemreméltóan feszült hangvételű, közbekiabálásokkal félbeszakított meghallgatáson kellett átesnie John Brennan leendő CIA-igazgatónak csütörtökön a washingtoni szenátus hírszerzési bizottsága előtt. A bizottságot a leginkább az érdekelte, milyen jogi alapon rendel el Barack Obama elnök kormányzata dróntámadásokat külföldön külföldi és amerikai állampolgárok ellen, és a jelenleg még terrorelhárítási főtanácsadó Brennan, aki az elmúlt években az akciók egyik fő irányítója volt, a meghallgatáson azzal védekezett, hogy a pilóta nélküli gépekről indított támadások esetén a kormányzat igyekszik a törvény betűje szerint eljárni, főleg ha a célpont amerikai állampolgár. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a törekvést tükrözi az igazságügyi minisztériumnak az a titkos állásfoglalása is, amelyhez csütörtök reggel óta már nem csak kivonatban, hanem teljes terjedelemben férhet hozzá a kongresszus hírszerzési és titkosszolgálati bizottságának minden tagja.
A Fehér Ház ugyanis készült Brennan meghallgatására, és közvetlenül azelőtt, hogy a leendő CIA-igazgató – aki főtanácsadói kinevezése előtt 25 évet húzott le az ügynökségnél – a hírszerzési bizottság elé állt volna, nyilvánosságra hozta, milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy a kormányzat külföldön dróntámadásra adjon parancsot. Ennek ellenére a meghallgatáson vet húzott le az több szenátor is felrótta, hogy a dróntámadások jogi háttere és a döntési folyamat átláthatatlan. Ron Wyden, az egyik oregoni demokrata bizottsági tag szerint testülete eddig listát sem kapott azokról az országokról, amelyekben a kormányzat pilóta nélküli repülőgépekkel indít célzott támadásokat. A homály az akciók körül akkora, hogy Dianne Feinstein bizottsági elnök különleges törvényszéket akar felállítani a támadások felügyeletére, hasonlóan azokhoz, amelyek amerikai földön ellenőrzik, hogy a lehallgatások és a megfigyelések a törvények betartva folynak-e. Brennan ezt a felvetést elutasította, a túlerő azonban látványos volt, és a a meghallgatást többször is tiltakozó bekiabálások szakították félbe. Ezek szerint eddig három amerikai állampolgár esett áldozatul a dróntámadásoknak, azt pedig nem tudni, hogy hány terrorizmussal gyanúsított külföldit likvidáltak így. A pilóta nélküli repülőgépekkel végrehajtott akciók két fő színtere Pakisztán és Jemen, ahol kormányzati körökben mindig nagy a felhördülés a szuverenitást sértő beavatkozások miatt.
A bírálatok kapcsán Brennan mindenesetre jelezte, „teljes körű és folyamatos" tájékoztatást szeretne adni a bizottságnak a CIA munkájáról. Ennek során még kerülhetnek elő az ügynökségre nézve kínos ügyek. A Soros-féle Open Society Justice Initiative kedden hozott nyilvánosságra egy jelentést, amely szerint a világ 54 országa működött együtt a CIA-vel terrorizmussal gyanúsított személyek elrablásában, külföldre szállításában és titkos börtönökben történő kínzásában.
De Brennant faggatták másról is: a kémfőnöki poszt várományosa kijelentette, nem bánja, hogy 1998-ben ellenezte Oszama bin Laden likvidálását, még azelőtt, hogy az al-Kaida bombamerényletet hajtott végre az Egyesült Államok két afrikai követsége ellen. Mint mondta, az akció sikerének esélye minimális volt, mert a rendelkezésre álló információk "nem voltak megalapozottak". Viszont számos emberéletet követelt volna a művelet. Brennan elismerte, hogy hivatalosan nem lépett az olyan kíméletlen vallatási technikák alkalmazásának leállítása érdekében, mint a vízbefojtás imitálása, mert ezt az ügynökségen olyan ügyosztályok alkalmazták, amelyekhez neki nem volt köze. Elárulta, hogy korábban a CIA egyik vezetőjeként úgy tájékoztatták, vallatni célravezető, ám egy mindmáig titkos kongresszusi jelentés után már nem tudja, hogy mi az igazság, ezért tájékozódni fog az ügyben. Kollégáinak elmondta, hogy vannak kifogásai a kínzásokkal kapcsolatos kifogásait – tette hozzá. Brennan 2008-ban, Obama első megválasztásakor már elbukta egyszer a CIA-igazgatói kinevezést – maga visszakozott a várható bírálatok miatt – de a várakozások szerint a parázs vita ellenére a szenátus rá fog bólintani, hogy ő legyen az ügynökség új vezetője.
Az hogy Brennan hogyan vizsgázik, egyrészt azért nem volt mindegy, mert CIA-igazgatói kinevezéshez szenátusi jóváhagyás kell, másrészt azért nem, mert az Obama-adminisztráció biztonságpolitikai intétzkedéseivel kapcsolatban mostanában egyre több bírálat hangzik el. Brennan meghallgatásával párhuzamosan Leon Panetta védelmi miniszter a szenátus fegyveres erőket felügyelő bizottsága előtt ismerte el, hogy az a Fehér Ház elvetett egy javaslatot a szír ellenzéki erők felfegyverzésére, annak ellenére, hogy maga Panetta ezt szerette volna elérni.
