Jálics Ferenc, a magyar származású jezsuita szerzetes – akit az argentin katonai diktatúra idején 1976-ban öt hónapig a haditengerészet főiskolájának titkos börtönében tartottak – újabb nyilatkozatában immár egyértelműen azt állítja, hogy nem Jorge Mario Bergoglio akkori jezsuita rendfőnök jelentette fel őt és szerzetestársát, Orlando Yoriót. A németországi jezsuiták által kiadott nyilatkozatban a 86 éves Jálics utal arra, hogy egyesek félreérthették Ferenc pápa megválasztását követő, egy héttel ezelőtti kijelentését, miszerint „nem tud állást foglalni Bergoglio szerepéről a diktatúra idején”. Pedig már akkor világossá tette, hogy „megbékült”, miután sok év elteltével aztán együtt misézett Begoglióval, s akkor össze is ölelkeztek. – Megelőzően azt hittük, hogy egy feljelentés áldozatai voltunk. Ám a kilencvenes évek végén több beszélgetés révén arra a következtetésre jutottam, hogy ez a feltételezés megalapozatlan volt. Hamis fenntartani, hogy elrablásunk Bergoglio atya kezdeményezésére történt – mondja most egyes számban Jálics. Egykori cellatársa ugyanis 2000-ben bekövetkezett haláláig a jezsuita rendfőnököt tette felelőssé, hogy a katonai junta pribékjei kezére kerültek.   

A vatikáni szóvivő határozott hangnemben utasította vissza azokat a vádaskodásokat, hogy a pápává választott Bergoglio bármiféle módon érintett lett volna a diktatúra emberjogi vétségeiben. Federico Lombardi az „antiklerikális baloldal egyházellenes támadásának” tulajdonította a sajtóbeli spekulációkat. A Vatikán segítségére sietett az argentin El Clarin újság, amely felidézte: 2010 novemberében, akkor már Buenos Aires püspökeként Bergoglio bíróság előtt mondta el, hogy a katonai junta idején a két elfogott szerzetes megmentéséért közvetlenül Jorge Videla diktátorhoz és Emilio Masserához, a haditengerészet akkori főnökéhez fordult.

Az akkor készült bírósági felvétel szerint Bergoglio visszaemlékezett arra is, hogy figyelmeztette Jalicsot és Yoriót: „bizonyos szektorok” rossz szemmel nézik, hogy a szegénynegyedben tevékenykednek.

Az új pápa elleni kampányban a fő „bűnös” alighanem a Pagina 12 baloldali peronista napilap, és személy szerint Horacio Verbitsky oknyomozó újságíró, aki már évekkel ezelőtt, amikor Bergoglio püspök volt, feszegette a témát. Verbitsky a diktatúra idején állítólag közel állt a Montoneros gerillaszervezethez, s utólag az egész egyházi hierarchiát felelőssé tette, hogy nem merték felemelni szavukat 30 ezer ember megölése ellen. Most nem csupán „felmelegítette” Jálics esetét, hanem a napokban újabb dokumentumot is prezentált, eszerint az 1978 óta Németországban élő jezsuita argentin útlevelének meghosszabbításához írt kérelmét Bergoglio támogatóan aláírta. Ám a külügyminisztériumban megőrzött irat szerint a levelet átadó egyházi személy világossá tette, hogy Bergoglio valójában nem kívánja az útlevél meghosszabbítását.   

Vannak más rejtélyek is

A Pagina 12 a napokban „leporolta” a La Riojában megölt Carlos Dios Murias és a francia származású Gabriel Longueville szerzetesek ügyét is. A történet Jálicsékéhez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a junta fegyveresei által elhurcolt két szerzetes holttestét később a vasúti sín mellett találták meg. Majd a haláluk dokumentációját szállító Enrique Angelelli püspök rejtélyes autóbalesetben vesztette életét. A cikk felidézi, hogy az utólagos per során a bíróság az ítélet indoklásakor felhívta a figyelmet arra az általános nézetre, miszerint az argentin egyházi hierarchia többségében közömbösen vett tudomást az emberi jogok súlyos megsértéséről, olyan esetekben is, amikor pedig szerzetesek avagy papok voltak az áldozatok.    

Jálics Ferenc