Megvan a WikiLeaks első menekültje
Valóra vált a fenyegetés, amelytől féltünk – kommentálta saját bejelentését a a Bizottság a Újságírók Védelméért (CPJ) nevű nemzetközi szervezet. A szervezet vezérigazgatója, Joel Simon csütörtökön a WikiLeakset vádolta meg amiatt, hogy egy etióp újságírónak külföldre kellett menekülnie hazájából a kitartó hatósági zaklatás elől. Argaw Ashinét háromszor hallgatták ki azóta, hogy egy amatőr hiba folytán a WikiLeaks birtokában lévő mind a negyedmillió amerikai diplomáciai távirat szerkesztetlenül – sokszor az informátorok és más források nevével együtt – került fel az internetre. Az újságíró egy 2009-es táviratban szerepel, amely arról szól, milyen lépésekre készül az etióp kormány egy helyi lap, az Addis Neger elhallgattatására.
A CPJ állítása szerint Ashine az első olyan újságíró akinek hatósági üldöztetésben van része a WikiLeaks miatt: az etióp állami kommunikációs irodát főleg az érdekelte, hogy kormányzati körökből ki súgott az újságírónak az Addis Neger elleni betiltási kísérletről. (Ez egyébként teljes sikerrel végződött: az amhara nyelvű lap 2009-ben megszűnt, vezetősége pedig önkéntes száműzetésbe menekült. A kollégák nyomdokaiba lépő Ashine egyébként nem éppen kezdő a szakmában: ez etióp tudományos újságírók szövetségének elnökeként egy kenyai lapnak, a Daily Nationnek dolgozik. Hollétéről a CPJ nem árult el részleteket.)
Visszakézből cáfolva a vádakat a WikiLeaks a maga részéről azt állítja, hogy az ominózus amerikai diplomáciai táviratban, amelyet 2009. október 26-án írtak, Ashinét csak futólag említik, és nem nevezik meg amerikai informátorként – ahogy más újságírót sem. „Noha valóban felháborító, hogy egy újságírónak el kell hagynia hazáját egy időre, nem jó az sem, hogy a CPJ puszta marketing-megfontolások miatt a tények eltorzításától sem riad vissza” – szögezi le közleményében a Julian Assange által alapított tényfeltáró szervezet.
A New York-i székhelyű CPJ szerint 2011-ben világszerte 649 újságíró él önkéntes vagy kényszerű száműzetésben, 1992 óta pedig összesen 873 kollégájukat gyilkoltak meg – közülük 27-et az idén.
