Sikerült áttörést elérni az Egyesült Államok és Afganisztán között zajó biztonsági együttműködési tárgyalásokon – derül ki abból a megállapodástervezetből, amelyet szerda este tett közzé a honlapján az afgán külügyminisztérium. A dokumentum tanúsága szerint azok az amerikai katonák, akik az ISAF-erők 2014-es kivonulása után is a közép-ázsiai országban maradnak kiképzőként és tanácsot adni a helyi erőknek, immunitást élvezhetnek a felelősségre vonástól.

Sikerült elsimítani  – és erről már John Kerry amerikai külügyminiszter beszélt Washingtonban –  azt a késhegyig menő vitát is, amely arról szólt, hogy az amerikai katonák milyen feltételekkel mehetnek be afgán házakba. Ez a gyakorlat – főleg a rengeteg éjszakai razzia – Afganisztánban évek óta közutálat tárgya, és az amerikaiak állítólag ígéretet tettek arra, hogy 2014 után csak akkor csinálják, ha emberéletek forognak veszélyben. Kerry szerint az amerikaiak feladatköre a kivonulás után „rendkívüli mértékben korlátozott” lesz. „Kiképezni, felszerelni, segíteni. Ennyi az egész. Harctéri szerep az Egyesült Államok erőire nem hárul” – mondta a politikus.

Hogy ez a gyakorlatban is így lesz-e, az még kérdés, a megállapodástervezetben ugyanis szerepel egy megjegyzés, amely szerint az al-Kaida és a terrorizmus elleni harcban „helyénvaló” lehet az Egyesült Államok katonai beavatkozása. Ez a „közös megegyezéshez” kötött fellépés a Guardian kommentárja szerint nyitva hagyja az ajtót a a speciális alakulatok harctéri szerepvállalása és az éjszakai razziák előtt is.

A megállapodástervezetre csütörtökön még az afgán loja dzsirgának, a mintegy háromezer törzsi vezetőből és rangidős elöljáróból álló tanácsnak is áldását kell adnia, utána pedig az afgán parlament következik. Ha a loja dzsirga elutasítja a megállapodástervezetet, az Egyesült Államoknak és a misszióban részt vevő NATO-szövetségeseknek minden katonájukat ki kell vonniuk Afganisztánból – ahogy megállapodás híján ez Irak esetében egyszer már történt. Joseph Dunford tábornok, az Afganisztánba vezényelt ISAF-erők parancsnoka állítólag egy 10-13 ezer fős kontingenst szeretne Afganisztánban látni a kivonulás után. Ez a jelenlegi amerikai létszám ötöde. A NATO védelmi minisztereinek februári csúcsán körülbelül ugyanennyi, 8-12 katona maradásáról volt szó.

Kerry az elmúlt két nap alatt kétszer is beszélt telefonon Hamid Karzai afgán elnökkel, és cáfolta, hogy tárgyalópartnere az Egyesült Államok – lehetőleg személyesen Barack Obama – bocsánatkéréséhez kötötte volna az alkut. Afganisztánban sokan elvárják, hogy amerikai részről valaki hivatalosan bocsánatot kérjen a különféle katonai akciók következtében életüket vesztett polgári áldozatokért. Kerry elmondása szerint a Fehér Házon múlik, hogy küld-e ilyen értelmű levelet Kabulnak.

A nyilatkozatokból ítélve az afgán törzsi fejekben egyelőre inkább a zavar uralkodik, ha a megállapodás kerül szóba. A tanács egyik tagja, Abdul Hanan a tervezet megjelenése előtt a Reutersnek azt mondta, hogy a keringő szövegváltozatok alapján nehéz eldönteni, mi a jó nekik és mi nem. Ami viszont már biztos, az az, hogy a tálibok hajtóvadászatot hirdettek a loja dzsirga mindegyik tagja ellen, aki netán rábólintana a megállapodástervezetre.  És – ígérik – Afganisztánban mindaddig vér fog folyni, amíg külföldi katona az ország területén lépked. A szerda este nyilvánosságra hozott megállapodástervezet a muzulmán szélsőségeseket – a másik harcoló felet – egyébként egyetlen szóval sem említi.