Megállapodtak az Európai Unió állam- és kormányfői annak részleteiben, milyen módon teljesíthetők az EU-nak a káros éghajlatváltozás visszafogását célzó célkitűzései, köztük a szennyező gázok kibocsátásának csökkentése 20 százalékkal a jövő  évtized végéig. A kétnapos brüsszeli csúcstalálkozó zárásaként született megegyezés lehetővé teszi, hogy az EU a nemzetközi színtéren élére álljon a klímaváltozás elleni harcnak. A kompromisszumos megállapodás az eredeti javaslatokhoz képest kedvezőbb részleteket tartalmaz a közép-és kelet-európai új tagállamoknak.

Nicolas Sarkozy leköszönő EU-elnök a csúcs végén tartott sajtótájékoztatón. Végül adott némi engedményt a kelet-európaiaknak.

Korábban a francia hírügynökség úgy értesült, hogy némileg módosított javaslatot terjeszt az uniós vezetők elé a klímacsomagot illetően Nicolas Sarkozy, hogy elnyerje a még ellenálló országok, köztük Magyarország egyetértését. Az AFP birtokába került szöveg szerint az új indítvány megegyezik a legutóbbival abban, hogy a szén-dioxid kibocsátására vonatkozó uniós kvóták 12 százalékát kapnák külön támogatásként a szegényebb új tagországok. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 20 százalékot tartott volna indokoltnak.

Hogy mégsem ennyi lett, azért cserébe viszont bizonyos iparágaknak, amelyek nincsenek nemzetközi versenynek kitéve, 2020 helyett 2025-től kellene csak megvásárolniuk (nem pedig ingyen, kiosztva megkapniuk) a rájuk kiszabott kvótákat. Az energia- és klímacsomagra vonatkozó javaslatok közül eddig egyik sem tartalmazott 2020-nál későbbi céldátumot.

Korábban a hírügynökség arról számolt be: miután a legnagyobb nehézséget okozó német, lengyel és olasz ellenállást nagyjából sikerült felszámolni, Sarkozyre maradt a feladat, hogy a magyar delegációval egyeztessen. Csütörtök délután Daróczi Dávid kormányszóvivő is úgy nyilatkozott, hogy Magyarország ellenállása a legkövetkezetesebb a klímacsomag ügyében.

Az MTI tudósítója úgy értesült a kétnapos brüsszeli EU-csúcs helyszínén, hogy csütörtök éjfél után még folytak a tárgyalások a francia elnökség és a magyar küldöttség között.

Az állam- és kormányfők másfél éve állapodtak meg abban, hogy az unió a 2005. évihez képest legalább 20 százalékkal csökkenti a levegőt szennyező károsanyag-kibocsátását 2020-ig, illetve a jövő évtized végéig 20 százalékra emeli a megújuló energiaforrások (szél, víz, nap, fa, biomassza) arányát az energiafelhasználásban. A most tárgyalt részletek és tagállami lebontás célja, hogy mindennek a terhei igazságos és szolidáris módon jussanak a 27 tagországra.

Az eredeti magyar álláspont szerint nem lenne igazságos, ha az Európai Unió ragaszkodna a 2005-ös viszonyítási alapjához, Brüsszel ugyanis így nem veszi figyelembe az újonnan csatlakozott tagállamok 1990. és 2005. között végzett gazdasági szerkezetváltásra fordított erőfeszítéseit.