Megvalósul a Grúz Álom
Tisztának és átláthatónak minősítették a nemzetközi megfigyelők a hétvégi grúziai elnökválasztást, amelynek eredményeként a kormányzó koalíció, a Grúz Álom jelöltje, Giorgi Margvelasvili aratott a vártnál is nagyobb, az előzetes adatok szerint a 60 százalékot is meghaladó győzelmet. – A voksolás arról tanúskodik, hogy érlelődik a grúz demokrácia – mondta például Joao Soares, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet delegációjának vezetője. Hasonló véleményen van Göncz Kinga volt külügyminiszter is, aki az Európai Parlament egyik megfigyelőjeként járt Tbilisziben. – Nyugodt kampányidőszak után békésen zajlott a voksolás, amely kisebb szabálytalanságokkal ugyan, de megfelelt a szabad és tisztességes választás követelményeinek, az európai normáknak – mondta a lapunknak az MSZP európai parlamenti képviselője. Mint kifejtette, jellemző volt a légkörre, hogy a szavazás előtt a két egymással élesen szembenálló politikai erő (a Grúz Álom és a távozó elnök, Miheil Szaakasvili pártja, az Egyesült Nemzeti Mozgalom) képviselői a parlamentben konszenzussal tudták a nemzetközi javaslatoknak megfelelően módosítani a választási törvényt.
Szaakasvili is azt hangoztatta vasárnapi tévébeszédében, hogy „minden választás a demokrácia fejlődését szolgálja”, és a többség véleményének tiszteletben tartására szólította fel azokat, akik elégedetlenek az eredménnyel. A politikus két mandátumot töltött ki az államfői poszton, harmadikra pedig az alkotmány értelmében nem volt lehetősége. De valószínűleg esélye sem lett volna, hiszen a Grúz Álom többséget szerzett az egy évvel ezelőtti parlamenti választáson, a miniszterelnöki székbe juttatva vezetőjét, a milliárdos üzletember Bidzina Ivanisvilit. A megválasztott elnök, Margvilasvili, aki tegnap első nyilatkozatában kiállt Tbiliszi nyugati orientációja mellett, a hírek szerint az ő személyes kiválasztottja: oktatási miniszterként, majd a kormányfő első helyettesként dolgozott kabinetjében. A 44 éves, filozófus végzettségű, kevés politikai tapasztalattal rendelkező leendő államfőt, a tbiliszi közszolgálati egyetem volt rektorát elemzők egy része éppen ezért Ivanisvili bábjának tartja. Georgij Zedgvenidze Oroszországban élő grúz történész viszont azt írta róla a slon.ru moszkvai internetes portálon, hogy olyan „kifinomult értelmiségi”, aki alkalmas a béketeremtő szerepére.
Igaz, politikai szerepe jóval kisebb lesz, mint elődjéé volt: az új államfő beiktatásával életbe lép az az alkotmánymódosítás, amelynek értelmében az elnöki jogkör egy része a kormányfőre száll át. Valódi tétje tehát annak van, ki veszi majd át a miniszterelnök posztot Ivanisvilitől, aki már szeptemberben jelezte: hamarosan távozik a politikából, mert Szaakasvili menesztésével elérte célját. Utódja személyéről egyelőre semmit sem tudni, bár a The New York Times értesülése szerint az orvos végzettségű munka- és egészségügyi miniszter, David Szergejenko és a párizsi Sorbonne-t is megjárt, mindössze 31 éves belügyminiszter, Iraklij Garibasvili lehet esélyes a tisztségre.
A távozó államfő egy ideig pihenni akar – legalábbis ezt mondta újságíróknak a szavazás után. A brit Financial Times a politikushoz közeli forrásokra hivatkozva azt írta, hogy egy ideig az Egyesült Államokban vállalhat munkát, ahol politikai karrierjének kezdete előtt már dolgozott ügyvédként. Otthon ugyanis – miként arra Ivanisvili többször is utalt – felelősségre vonhatják az elnöksége idején elkövetett, feltételezett jogsértésekért. A még mindig csak 46 éves Szaakasvili azonban több nyilatkozatában is jelezte, hogy nem kíván távozni a politikából és kíméletlen ellenzéki szerepre készül. Grúziában szerinte most a bizonytalanság korszaka következik, és számára a saját sorsánál fontosabb, hogy az ország magára találjon – idézte szavait az Interfax orosz hírügynökség.
