A formális közös határozatot is mellőző találkozóról ugyanakkor az orosz államfő pozitívan nyilatkozott, az Európai Bizottság elnökével, Jose Manuel Barrosoval, az EU biztonsági és külügyi főmegbízottjával, Javier Solanaval, és az EU soros elnöki tisztét betöltő Csehország államfőjével, Vaclav Klausszal folytatott tárgyalása után.

Jose Manuel Barroso és Dmitrij Medvegyev.Problémák felsorolása, megválaszolás nélkül.

Dmitrij Medvegyev szerint a megbeszélések közelebb hozták a feleket a partnerségi és együttműködési megállapodás kérdésében is, igaz, konkrétumot nem említett.

Az energetika kapcsán a tárgyalásokon külön figyelmet kapott Ukrajna. Az EU földgázszükségleteinek negyedét fedező Oroszország évi 130 milliárd köbmétert az ukrajnai vezetékeken keresztül juttat az EU-ba - köztük Magyarországra -, ám az elmúlt években többször, legutóbb januárban, akadozott a földgáztranzit Ukrajnán keresztül, a Kijev és Moszkva közötti elszámolási viták miatt.

Az orosz fél szerint azonban nem Oroszországnak kell biztosítékot adnia arra, hogy hasonló fennakadások a jövőben ne legyenek - hiszen a maga részéről teljesíti a szállítási kötelezettségeit -, hanem annak a félnek, amelyik fizetéssel tartozik. Medvegyev ezzel Ukrajnára utalt.

A közeljövőben Moszkvának 19,5 milliárd köbméter földgázt - az éves ukrán gázfelhasználás 30 százalékát - kell eljuttatnia az ukrajnai tározókba, ám Oroszország nem látja biztosítottnak, hogy időben megkapja érte az őt illető négymilliárd dollárt. Medvegyev ezért felvetette, hogy Brüsszel Moszkvával közösen biztosítson hitelt a fizetési zavarokkal küzdő Ukrajna számára, a szállítás biztonságának érdekében.

A "költségmegosztás" egyúttal utalás annak az orosz javaslatnak a felelevenítésére, hogy az ukrajnai gázellátó rendszer kerüljön közös EU-orosz-ukrán konzorcium ellenőrzése alá, biztosítandó a hálózat karbantartását. Kijev azonban a hálózat ellenőrzését nem kívánja megosztani, míg a szükséges felújítási munkákba orosz helyett csak EU-s cégeket vonna be.

Nem közeledtek az álláspontok biztonságpolitikai kérdésekben sem, igaz, az érintett témakör kevésbé az EU, mint inkább a NATO kompetenciájába tartozik. Oroszország élesen ellenzi a NATO esetleges keleti - Ukrajnát és Grúziát is érintő - bővítését, de fenntartással figyeli az EU Keleti partnerség nevű programját is. Az EU-hoz a Kaukázus és Kelet-Európa volt szovjet tagköztársaságait politikailag és gazdaságilag közelebb hozó projekt Moszkva szerint burkoltan Oroszország elszigetelését célozza meg.

- Minden együttműködés jobb a konfliktusnál, azonban bizonyos országok ezt a struktúrát Oroszország elleni szövetségként kezelik - idézte az államfőt a Newsru orosz hírportál. Moszkvában úgy látják, hogy a tavaly augusztusi dél-oszétiai grúz orosz fegyveres konfliktus részben ennek az elszigetelési politikának a következménye, amit orosz vélemények szerint csak erősít, hogy a NATO, elig egy évvel a történtek után katonai gyakorlatokat tart a dél-kaukázusi országban.